Belebukhat a dél-koreai elnök a hadiállapot kihirdetésébe
Az államfő lemondását követelő tüntetők és rendőrök dulakodnak a parlament szöuli épülete előtt 2024. december 4-én hajnalban, miután az előző nap Jun Szukjol dél-koreai elnök szükségállapotot hirdetett. (Fotó: MTI/EPA/Han Mjunggu)

Tömegesen ajánlják fel lemondásukat a dél-koreai elnök tanácsadói, és szerda reggel Szöulban tömeges tüntetés is kezdődött ellene – Jun Szogjol belebukhat abba, hogy helyi idő szerint kedd késő este hadiállapotot hirdetett ki, amit aztán alig hat órával később visszavont. A furcsa lépést kedd este egy televíziós beszédben azzal indokolta, hogy az ellenzék Észak-Korea befolyása alá került és az ország demokráciáját fenyegető „államellenes erővé” vált. A lépést még a saját pártjának elnöke is elítélte.

Több mint négy évtized óta ez volt az első alkalom, hogy hadiállapotot hirdettek Dél-Koreában. A bejelentés után a hadsereg főparancsnoka, Park An-su tábornok hatpontos rendelete betiltotta a politikai tevékenységeket és pártokat, a „hamis propagandát”, a sztrájkokat és a „társadalmi nyugtalanságot szító gyűléseket” az egész országban.

A biztonsági erők lezárták a nemzetgyűlést, helikopterek szálltak le a tetőn, és a katonák rövid időre behatoltak az épületbe, látszólag azért, hogy megakadályozzák a törvényhozók bejutását. Ennek ellenére 190 törvényhozónak sikerült bejutnia, és egyhangúlag megszavazták Jun nyilatkozatának elutasítását és a hadiállapot feloldását. Eközben a parlament előtt több száz tüntető gyűlt össze, sokan Jun letartóztatását követelték.

A dél-koreai alkotmány szerint a hadiállapot feloldásáról szóló parlamenti szavazást tiszteletben kell tartani. A katonai vezetők kezdetben azt mondták, hogy a szavazás ellenére a statárium addig marad érvényben, amíg Jun maga fel nem oldja azt. Hat órával a hadiállapot kihirdetése után Jun közölte, hogy a katonák visszatérnek a laktanyákba, és a kabinet ülése után feloldják a rendeletet.

A lépést a Fehér Ház megkönnyebbüléssel fogadta. Amerika kulcsfontosságú szövetségese Dél-Koreának: 28 500 katonát állomásoztat ott az észak-koreai fenyegetés ellensúlyozására.

A Guardian szöuli tudósítója ezt írta: „az idősebb generáció számára, akik az utcán harcoltak a katonai diktatúrák ellen, a statárium egyenlő a diktatúrával, nem pedig a 21. századi Koreával. A fiatalabb generáció szégyelli, hogy az elnök tönkretette az országuk hírnevét. Az emberek tanácstalanok.”

Dél-Korea fő ellenzéki pártja követelte Yoon lemondását, „lázadással” vádolva őt. Az ország nagyobb szakszervezeti csoportja szintén „határozatlan idejű általános sztrájkot” hirdettek, amíg Jun le nem mond az „irracionális és antidemokratikus intézkedés” miatt. Jun saját politikai alakulata, a Népi Erő Pártja „tragikusnak” nevezte a hadiállapot bevezetésére tett kísérletét, és követelte, hogy az érintetteket vonják felelősségre.