Aki figyelemmel kísérte az elmúlt hónapokban a szlovákiai magyar politikai életet, annak könnyen támad olyan benyomása, mintha egy latin-amerikai szappanoperát látott volna. Intrikák, vádaskodások, ultimátumok, hátba szúrások, sértődések, békülések váltogatták egymást, amelyek odáig vezettek, hogy végül nem egy, hanem két jelöltlistát adtak le a magyar pártok az előírt határidőig. Ezzel pedig végleg eldőlt, hogy a februári szlovákiai parlamenti választásokon két olyan magyar csapat áll majd rajtvonalhoz, amelyeknek támogatottsága külön-külön minden közvélemény-kutató mérése szerint a választási küszöb alatt van. De miért nem tudtak összefogni a felvidéki magyar pártok?
Mint ismert, a májusi európai parlamenti választáson sem a Magyar Közösség Pártja (MKP), sem a Híd nem érte el az 5 százalékot, ezért egyértelművé vált, hogy a magyar pártoknak össze kellene fogniuk a jövő évi választásokon. Még mozgalom is indult szeptember elején Összefogás néven, amelynek hívei aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy megvalósítsák „a magyar választók akaratát: az összefogást”. Időnként már úgy látszott, megvalósul a cél: október közepén az MKP, a Híd és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) bejelentette, hogy Régiók Pártja Híd MKP néven közös választási listán indulnak. Ezt a megoldást azért választották volna a felek, mert míg a koalíciós lista esetében 7 százalékos bejutási küszöböt ír elő a szlovák választási törvény, addig közös választási lista esetén elegendő a szavazatok 5 százalékának megszerzése a parlamentbe jutáshoz.
Lesújtó helyzetkép a Felvidékről | Magyar HangCsakhogy idővel beigazolódtak azok a feltételezések, miszerint az Összefogás mozgalom maga is politikai babérokra tör. Október végén Mózes Szabolcs vezetésével a mozgalom párttá alakult, innentől kezdve pedig az MKP már ötpárti együttműködést szeretett volna (az ötödik párt a szintén alacsony támogatottságú Magyar Fórum lett volna), erre hivatkozva pedig felmondta a korábbi megegyezést a Híddal.
De még ezzel sem veszett el minden remény az összefogásra, így tovább folytatódtak a tárgyalások. Ekkor a személyi ellentétek jöttek elő, ahol még a kis pártok is előhozakodtak azzal, kiket nem látnának szívesen a közös listán. Végül azonban mégsem a „feketelistázás” lett az ürügy az együttműködés elvetéséhez. Az MKP már korábban leszögezte, hogy semmiképpen sem fognak együttműködni a Smerrel, vagyis azzal a párttal, amely jelenleg kormánykoalícióban kormányoz a Szlovák Nemzeti Párttal és a Híddal.
Küszöbön a vajdasági magyar egypártrendszer | Magyar HangIdővel ehhez a követeléshez csatlakozott a Magyar Fórum és az Összefogás is, a Híd részéről azonban erre azt válaszolták, hogy ha kizárják az SNS-szel és a Smerrel való együttműködést, akkor tovább kell vinni a gondolatot és el kell határolódni Orbán Viktortól is, hiszen a magyar miniszterelnök a Smer sikereiért szorít. Ebbe viszont az Összefogás nem akart belemenni, így sokan arra gyanakodnak, hogy a frissen létrejött párt valódi célja inkább a választási együttműködés meghiúsítása volt, méghozzá a Fidesz kérésére.
Az Összefogás vezetői egyébként több szállal is kötődnek a Fideszhez. Mózes Szabolcs, a magyar kormány által pénzelt Pozsonyi Magyar Szakkollégium igazgatója. A Bumm.sk információi szerint Orosz Örs, a párt alelnökének projektjei rendszeresen kapnak támogatást közvetetten a magyar kormánytól, különösen Tárnok Máriának, Orosz nagynénjének, a Pro Minoritate Alapítvány kuratóriuma elnökének köszönhetően. Nagy József, a párt másik alelnöke még EP-képviselőként mindig kiállt a Fidesz mellett, amikor a jogállamiságot kérték számon Magyarországon. Végül pedig Kovács György, a harmadik alelnök a felvidéki magyar portál információi szerint állandó vendég az Orbán Viktorral köztudottan jó kapcsolatot ápoló Világi Oszkár VIP-helyiségében a DAC-stadionban. Ezek pedig mind-mind azt a feltételezést erősítik, hogy az Összefogáson keresztül a Fidesznek mégis csak köze lehetett az ötpárti együttműködés kudarcához.
Ha majd a hatumák lesznek az új „migráncsok" | Magyar HangÍgy az MKP az Összefogás listájára került fel a Magyar Fórummal, a Híd listáján pedig az MKDSZ és a Sanca pártvezetői indulnak. Hogy ez a felállás kinek az érdekeit szolgálja, az a februári választásokon fog kiderülni.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/49. számában jelent meg, 2019. december 6-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/49. számban? Itt megnézheti!
