Nincs olyan biztonsági garancia, ami alapján az ukránok azt gondolhatnák, hogy ha békét kötnek az oroszokkal, azok be is fogják tartani, azt, amit ígérnek. Eddig hat olyan egyezményt kötöttek, amely a biztonságukat volt hivatott garantálni, Moszkva mégis megtámadta Ukrajnát – mondta el lapunknak Kaiser Ferenc, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének egyetemi docense. Kijev 1994-ben több mint ezer atomtöltetet adott át Oroszországnak azért az ígéretért cserébe, hogy a Kreml elismeri a határaikat. Húsz évvel később mégis elszakították tőlük a Krím-félszigetet. Most pedig átfogó agressziót vezetnek az ország ellen.
A szakértő szerint Oroszország ellen egyedül a NATO jelenthet védelmet. Erre ébred rá Finnország is. És az a Svédország is, amelyik 210 évnyi semlegességet adott fel azért, hogy csatlakozhasson a katonai szövetséghez. A NATO kapcsán azonban továbbra is nyitva van a kérdés, hogy bevállalnának-e egy nyílt háborút Oroszországgal a Baltikumért. Ha nem, az Kaiser Ferenc szerint a NATO végét jelenti. A szakértő úgy gondolja, nem kizárható, hogy Putyin az ukrajnai konfliktus lezárultával leteszteli, hogy a nyugati szövetség valóban kiáll-e a tagjaiért. De ennek még nem jött el az ideje, mert egyelőre Ukrajna is túl nagy falatnak tűnik az orosz haderő számára.
A műsorban szó volt arról is:
• Miért gondolja úgy Kaiser Ferenc, hogy nagyon messze vannak még a tűzszünetről szóló tárgyalások?
• Kiknek az érdeke a háború mielőbbi lezárása?
• Veszélyesebb lett-e a világ az utóbbi években?
• Mi kellene ahhoz, hogy az ukrajnai háború gyorsan véget érjen?
• Hova vezethet az, ha észak-koreai katonák jelennek meg az ukrajnai fronton.
• Mit szeretnének elérni a BRICS-országok?
• Hogyan befolyásolhatja a világ biztonságát az amerikai elnökválasztás eredménye?
Műsorvezető: Szerető Szabolcs
Szerkesztő: Farkas Melinda