Hosszú posztban ment neki a kormánynak az oroszokhoz való viszonya kapcsán Magyar Péter szombat délelőtt. Az aktualitást Orbán Balázs 1956-tal kapcsolatos megszólalása adta, de a politikus számos ügyet felsorolt az elmúlt évekből, melyek a putyini rendszerhez fűződő szorosabb viszonyról árulkodnak. Korábban egyébként Magyart is vádolták azzal, hogy nem ítéli el elég élesen az orosz agressziót, reagálnia is kellett ezekre az állításokra még áprilisban, pontokba szedve, mit gondol az orosz-ukrán háborúról. Később azt emelték ki tőle egy külföldi lapnak adott interjúból, hogy ha elkezdené Oroszországot szidni, rengeteg szavazatot veszítene. Ugyanakkor Magyar már eddig is többször elítélte az orosz agressziót, viszont a háború kapcsán az ellenzékhez képest némiképp különutas álláspontot fogalmazott meg. Emiatt aztán Bolgár György is vitatkozott vele a Klubrádióban. Később Magyar a kijevi gyerekkórházat ért találat után több napra Ukrajnába utazott, segélyeket vitt, egyben számon kérte a kormányt, miért nem ítéli el élesen a történteket.
A szombat délelőtti posztjában Orbán Balázs ügye kapcsán Magyar arra tett utalást: a Rogán Antal által rendelt közvélemény-kutatás eredményére várnak, hogy eldöntsék, „ilyen hazaáruló mondatok után” menesszék-e a politikai igazgatót. Magyar szombaton egy korábbi bejegyzésében is számon kérte Orbánon a nyilatkozatát, mely szerint hiba volt Zelenszkijnek két éve belemennie a háborús védekezésbe, és 1956-ból is azt lehet tanulni szerinte, hogy óvatosnak kell lenni.
Magyar szóba hozta a Külügyminisztérium szervereire való orosz behatolási kísérleteket is. A 444 számolt be idén egy belső levelezés alapján arról, hogy ilyen hackertámadás valóban történt, bár a minisztérium két éve kampányhazugságként utasította vissza azt. Putyinék fontos és bizalmas nemzetbiztonsági információhoz, NATO-iratokhoz is hozzájuthattak így Ukrajna lerohanása előtt. „Miért nem válaszolt arra a mai napig, hogy miként történhetett meg az a csúfság a magyar szuverenitással, hogy orosz hackerek úgy járkáltak/járkálnak ki-be a Külügyminisztérium szerverein, ahogy ön szokott a hatvanpusztai kastélyába? Hogy lehet az, hogy Szijjártó Péter még mindig a helyén van a rendszerváltás utáni legnagyobb nemzetbiztonsági fiaskó és botrány után?” – érdeklődött a Tisza Párt elnöke Orbán Viktornál.
Magyar rákérdezett arra is, miért vett át közvetlenül a háború kirobbanása előtt Barátság-érdemrendet Szijjártó Péter az orosz külügyminiszertől, Szergej Lavrovtól? Továbbá miért nem küldte azt vissza a háború kitörése után? A politikus feltette továbbá a kérdést, a kormányfő miért nem ítélte el a mai napig a kijevi gyerekkórház elleni orosz rakétatámadást?
A Tisza Párt elnöke kíváncsi továbbá az Európa egyik legnagyobb gázkereskedő cégéhez, a svájci székhelyű MET-hez kötődő üzleti kapcsolatokra. „Számoljon be legyen szíves a magyar embereknek az Európa egyik legnagyobb gázkereskedő cégéhez, a svájci székhelyű MET Holdinghoz fűződő üzleti kapcsolatairól. Csak nem Svájcban és Szingapúrban van elásva az a bizonyos kutya, ami alapján megérthető az önök Oroszország-politikájában bekövetkezett 180 fokos fordulat? Ki az ön strómanja az orosz gázzal előszeretettel kereskedő cégben? Beszéljen már arról, hogy miként lettek magyar tulajdonosai egy olyan cégnek Svájcban, amelynek tavaly 24 milliárd euró, majd 10 ezer milliárd forint volt az árbevétele és több volt a nyeresége, mint a MOL-nak és az OTP-nek együtt? Lantos Csaba jelenlegi energetikai miniszter, a MET korábbi vezetője milyen szerepet játszott a kapcsolattartásban? Mennyi került a profitból az ön családjának szingapúri számláira? Milyen háttéralkut kötött ön Putyin orosz elnökkel? Van-e közös üzletük strómanokon keresztül?” – sorolta kérdéseit Magyar Péter.
A politikus utóiratként még idézte a hazaárulás büntető törvénykönyvi definícióját, illetve büntetési tételét.
