Az orosz repülőgépgyártás reménységeként tekintettek rá, az Airbus A320 és a Boeing 737 majdani versenytársaként emlegették, fejlesztésére óriási összegeket költöttek, ám még a protekcionizmusáról ismert posztszovjet piacokon sem aratott sikert a Szuhoj Superjetje a rendszeres meghibásodások és az alkatrész-ellátottság hiányosságai miatt. A tegnapi moszkvai katasztrófa után az orosz közvélemény és ellenzéki politikusok is a géptípus repülésének leállítását követeli.
A pilóták és a diszpécserek hibája, a gép műszaki állapotának ellenőrzéséért felelősök hanyagsága, műszaki hiba és a rossz időjárási körülmények is okai lehettek a tegnapi moszkvai légi katasztrófának az orosz Nyomozati Hatóság első vizsgálatai szerint.
Ahogy arról lapunk is hírt adott, a fedélzeten tartózkodó 78 emberből 37 élte túl a Moszkvából Murmanszkba tartó, a Superjet néven is ismert SSJ–100-as gép tragédiáját. Az orosz nemzeti légitársaság, az Aeroflot gépe felszállás után nem sokkal technikai okok miatt úgynevezett kemény leszállást hajtott végre az indulási repülőtéren, Seremetyjevón, amelynek során kigyulladt.
A túlélő utasok beszámolóin alapuló első jelentések szerint a gépbe a felszállás után nem sokkal villám csapott, ami az automatika leállásához vezetett. Szakértők ugyanakkor megjegyzik, hogy az időjárási viszonyok valóban rosszak voltak, ám a villámcsapás a modern gépeknél már nem okozhat ilyen meghibásodást. Az orosz Forbes magazinnak nyilatkozó pilóta az Index összefoglalója szerint ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a kemény landoláskor a főfutóművek átszakíthatták a gép üzemanyagtartályát, így a tűz valóban csak a landoláskor és nem a levegőben keletkezhetett.
Moszkvai repülőkatasztrófa: Oroszország gyászol | Magyar Hang
A murmanszki repülőtér előtt spontán emlékhely létesült, a megyében három napos gyászt hirdettek. A kormányzó döntésére azonnal egymillió rubeles (4,4 millió forintos) segélyben részesül az elhunytak családja, míg a sérültek hozzátartozói 500 ezer rubelt kapnak. A felszállás után nem sokkal, 28 percnyi repülés után 73 utassal és 5 fős személyzettel a fedélzetén kényszerleszállást hajtott végre Seremetyjevón az Aeroflot Moszkvából Murmanszkba tartó járata.
A Nyomozó Hatóság jelentése ugyan nem tért ki a mentésre, ám a felvételek alapján felmerül egyéb emberéleteket követelő anomália lehetősége is: az utasok csak az első ajtókon tudták elhagyni a lángokban álló repülőgépet, a hátsó ajtók valamilyen oknál fogva nem nyíltak ki. Szintén aggályokat vet fel, hogy a jelentések szerint több menekülő utas is poggyászával hagyta el a szerencsétlenül járt gépet, ami másokat akadályozhatott a menekülésben. Kérdések merültek fel azzal kapcsolatban is, hogy a tűzoltók mikor értek a lángoló gép közelébe.
Hogy mi lesz a típus sorsa, egyelőre nehéz megjósolni. Az orosz szövetségi légügyi hatóság (Roszaviacija) a TASZSZ hírügynökséggel azt közölte, hogy korai lenne még következtetéseket levonni azzal kapcsolatban, hogy fel kell-e függeszteni a Superjetek további repülését.
Az orosz repülőgépipar reménysége
Miközben a hatóságok a katasztrófa körülményeit próbálják feltárni, az orosz közvélemény és több politikus is e géptípus repülésének leállítását követeli már csak azért is, mert a Superjetek biztonságával kapcsolatban már eddig is kételyek merültek fel.
A Szuhoj Superjet 100, (angolos írásmóddal Sukhoi Superjet 100), rövidítve SSJ az orosz Szuhoj Polgári Repülőgépek vállalat és az amerikai Boeing közös fejlesztésű regionális utasszállító repülőgépe. A projekt a Szuhoj korábbi Russian Regional Jet (RRJ) fejlesztési programján alapul. Első felszállását 2008. május 19-én hajtotta végre, és 2011. április 21-én állt forgalomba. Az SSJ–100-as az első utasszállító típus, amit a Szovjetunió széthullása után fejlesztettek ki. Maga a fejlesztés kétmilliárd dollárba került, míg a gépek gyártásába két és félszer többet fektettek. Ilyen költségek mellett a projekt eleve ráfizetéses volt, ám mivel a Superjet lett az orosz repülőgépipar megújulásának a reménysége, a pénz nem számított. Ennek ellenére a gyártás megfelelő finanszírozása végig problémákba ütközött.
Az SSJ–100-asból eddig 186 darabot gyártottak, amelyek többsége Oroszországban repül. Közülük 50 az Aeroflotnál, 15 a Jamalnál, de vannak Superjetek a Jakutyija, a RusJet, a Gazprom Avia, az Azimut, a belügy és a rendkívüli helyzetek minisztériumának gépparkjában is. Közben folyik a típus modernizációja, amelyre 85 milliárd rubelt különítettek el. A főleg kiöregedett szovjet gépeket felváltó típusból több ország, így például Mexikó és Örményország is vásárolt. 2016-ban voltak olyan tervek is, hogy hat Superjetre alapozva nekifut az állam egy új nemzeti légitársaságnak. Akkori hírek szerint a kormány és a Szuhoj tárgyaltak erről: a gyártó a gépek szállítása mellett pénzt is adott volna a légitársaság létrehozásához. Ebből végül nem lett semmi.
Gyenge kezdés után erős visszaesés
A rendszerbe állítás óta gondot okoz a gépek szervizelése, és hiányos az alkatrész-utánpótlás. Ezért az üzembe állított Superjetek harmada a legnagyobb üzemeltetőknél több napot a földön rostokol. A kihasználtság gyengeségét a közlekedési minisztérium 2017-es jelentése is ezzel indokolta. A BBC az Aeroflot egy 2018-as belső jelentésére hivatkozva ismertette, hogy a Szuhoj utasszállítóin gyakrabban fordulnak elő incidensek, mint a konkurens gyártók modelljein. A dokumentum az SSJ–100-asokat közepesen, az Airbusöket és a Boeingeket pedig nagyon biztonságos utasszállítóknak minősítette. A problémák ellenére az Aeroflot tavaly szeptemberben további 100 Superjetet rendelt meg, amelyet az idei évtől 2026-ig fognak leszállítani számára.
A problémák legutóbb a Jakutyija légitársaság egyik Superjetjének tavaly októberi balesetekor kaptak nagyobb nyilvánosságot. Az SSJ–100-as Jakutszban súlyosan megsérült, miután a leszálláskor kicsúszott a pályáról. A társaság még ezt megelőzően közölte, hogy valószínűleg le fog mondani ennek a géptípusnak az alkalmazásáról. Mint Alekszandr Zinykov, a Jakutyija műszaki igazgatója ekkor a Kommerszantnak nyilatkozva elmondta, a hajtóművek 33 esetben hibásodtak meg, ami gyakorlatilag tönkre tette a társaság nyarát. Az októberi balesetet is külső okokkal magyarázták. Emellett a szárnyak mechanikájának vezérlését, a futóműveket említve más társaságok is panaszkodtak konstrukciós hibákra.
A Brussels Airlines a gyakori meghibásodásokra hivatkozva még 2018 végén állt el a típus megvásárlásától, az év elején pedig az egyetlen európai üzemeltető, az ír CityJet jelentette be hasonló indokkal, hogy megszünteti az SSJ–100-asok lízingelését. De gyakran panaszkodtak erre, és az alkatrész hiányra a Superjetet repülő latin-amerikai társaságok is. A Bloomberg például megírta, hogy a mexikói Interjet 22 SSJ–100-ast a földön tart alkatrésznek. A Szuhoj cáfolta az alkatrész utánpótlás akadozását, ám az iparágat jól ismerők már nem egyszer felhívták arra a figyelmet, hogy a szűk piac miatt a Superjetek eladás utáni szervizelése problémás. Mint láttuk, akadozik az még az orosz piacon is.
Nem Oroszországban, ám az SSJ–10-esnek már volt korábban halálos balesete. A napokban lesz hét éve annak, hogy egy indonéziai bemutató repülés közben egy ilyen repülő hegynek ütközött, a fedélzetén lévő 45 ember pedig életét vesztette. A tragédia okait akkor a vizsgálat több tényező együttállásával, mindenekelőtt emberi tényezőkkel indokolta. Oroszországban a szaratovi légitársaság AN–148-asának februári katasztrófája kapcsán merült fel a Superjet, hiszen a szárnyak jégtelenítésének rendszere itt is ugyanaz.
Bár mindezek fényében erősen feltételezhető, hogy a Superjetnek nincs nagy jövője nem hogy a nemzetközi, de még az orosz légi közlekedésben sem, az orosz hatóságok egyelőre óvatosan fogalmaznak. Az orosz szövetségi légügyi hatóság (Roszaviacija) a TASZSZ hírügynökséggel azt közölte, hogy korai lenne még következtetéseket levonni azzal kapcsolatban, hogy fel kell-e függeszteni a Superjetek további repülését.
(A cikket Stier Gábor és Bodacz Péter írták.)
