Mire számíthatunk a szlovák politika bohócától?

Igor Matovic, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek nevű párt elnöke, mielőtt voksol egy nagyszombati szavazóhelyiségben 2020. február 29-én, a szlovák parlamenti választások napján. Balról Matovic lánya, Rebeka (Fotó: MTI/EPA/Jakub Gavlak)

Habár a február végi parlamenti választások után meglehetősen gyorsan összeállt egy négy pártból álló kormánykoalíció Szlovákiában, egyelőre kérdéses, mire számíthat a felvidéki magyarság és hazánk ettől a teljesen újszerű alakulattól. A legfőbb kétségeket ezúttal nem a koalíciós pártok nézetkülönbségei adják, hanem a kormányfő, Igor Matovic személye, aki az elmúlt években erőteljes átalakuláson ment keresztül – a magyarellenességtől egészen a magyarbarátságig. De ki is az igazi Matovic?

Az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OaNO) elnöke nem ma kezdte a szakmát, a dúsgazdag médiavállalkozó 2011-ben alapította meg a pártját, ami innentől a szlovák belpolitika egyik legfeltűnőbb színfoltja lett, méghozzá Matovic showmaneket is megszégyenítő képességei miatt. Előfordult, hogy a politikus fecskendőket szórt annak a képviselőtársának a fejére, aki bevallotta, hogy már drogozott, de az is megtörtént, hogy saját kollégáit küldte hazugságvizsgálóra. Egy idő után a szlovák politika bohócának kiáltotta ki több párt is, ami így önmagában véve természetesen nem igaz. Matovic ugyanis időközben egyre inkább maga mögött hagyta populista személyiségét, fő profilja a korrupcióellenesség lett, pártját pedig szépen beterelte az Európai Néppártba.

Kinevezte az új szlovák kormányfő, Igor Matovic kabinetjének tagjait az államfő | Magyar Hang

Hasonló fordulatokban gazdag az új szlovák miniszterelnök magyarokhoz való viszonya is. A magyar állampolgárságról szóló törvény (amely lehetővé tette az egyszerűsített honosítási eljárást a felvidéki magyarok számára is) megszavazásakor Matovic még azt kérte Orbán Viktortól, hogy ne verje át a szlovákiai magyarokat, később pedig – Bugár Béla állítása szerint – folyamatosan akadályozta a magyar kisebbség jogainak bővítését. Idővel azonban a politikus mintha egyre inkább magyarbaráttá vált volna: ugyan a magyarok kettős állampolgárságával továbbra sem békélt meg, egyre több gesztust tett a Magyar Közösség Pártja felé, így még annak elnökét, Menyhárt Józsefet is fel akarta venni a saját listájára.

Hogy mindezt miért lépte volna meg Matovic? Mindenekelőtt talán azért, mert jól látta, hogy a szlovákiai magyarok meglehetősen kiábrándultak a saját pártjaikból, így adott esetben hajlamosak lennének akár szlovák pártra is szavazni, ha az kellőképpen kritikus a Robert Fico-féle vezetéssel szemben. Ehhez jött volna jól Menyhárt neve, ugyanis az OaNO sokáig híján volt magyar politikusoknak. A párt magyar arca mostanra azonban Grendel Gábor lett, az író Grendel Lajos fia, aki a kiüresedett felvidéki magyar közélet legnépszerűbb politikusává vált mostanra.

Megint más kérdés Matovic Magyarországhoz való viszonya. Ugyan a politikus korábban erősen kritikus volt Orbánnal szemben (egy alkalommal még transzparensekkel is demonstrált ellene), idővel azért egyre pragmatikusabb álláspontra helyezkedett, ami olykor még egybe is vágott a Fidesz nézeteivel. Így például az OaNO már korábban jelezte, hogy nem kívánnak lazítani az ország migrációellenes politikáján, az azonos neműek továbbra sem házasodhatnak majd (sőt, még a bejegyzett élettársi kapcsolat sem járhat nekik), és ellenzik a könnyű drogok liberalizációját. És bár Matovic nemrég jelezte, hogy a magyar kormányfő bizonyos lépéseit antidemokratikusnak tartja, a magyar szociális és családpolitikai intézkedéseket szerinte érdemes végiggondolni és alkalmazni Szlovákiában.

Ki húzhatja ki a felvidéki magyar pártokat a maguk okozta válságból? | Magyar Hang

Nem mellékes, hogy Matovicnak nincs különösebb baja azzal, hogy a magyar kormány erőteljesen támogatja a szlovákiai magyar intézményeket és médiát, így várhatóan ez sem lesz ok a konfliktusokra a jövőben. Egy ilyen pálfordulásokkal teli pályafutás alapján okkal adódik a következtetés, hogy Matovic kiszámíthatatlan politikus, aki előszeretettel rendeli alá politikai nézeteit a pillanatnyi érdekeinek. Jelenleg azonban úgy látszik, hogy a szlovák koalíciós kormány, a felvidéki magyarság és Orbán Viktor kormányának érdekei egybevágnak, így az elkövetkező időszakban valószínűleg ha nem is különösebben barátságos, de kiegyensúlyozott magyar–szlovák viszony tanúi lehetünk.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/12. számában jelent meg március 20-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál! És hogy mit talál még a 2020/12. számban? Itt megnézheti!