Az Európai Bizottság benyújtotta a tagállamok tanácsának azt a határozattervezetet, amely a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárással függ össze. Ebben eddig még nem látott részletek is szerepelnek a Bizottság megállapításairól, illetve a magyar kormány válaszairól és további, hosszú távú kötelezettségvállalásokról – írja a Hvg.hu Eurológus blogja.
Mint írják, a dokumentum már teljes terjedelmében elérhető, ennek alapján az Európai Bizottság azt javasolja a tagállamoknak, hogy három operatív program 65 százalékának az EU általi kifizetését függesszék fel, ha Magyarország nem teljesíti az egyebek mellett a korrupció leküzdésére, a közbeszerzések átláthatóságára vonatkozó vállalásait. Ez 17 intézkedést foglal magában, amelynek végső határideje november 19., de az előírások belső határidőket is tartalmaznak, amelyeket szintén tartani kell.
Az említett 65 százalék pedig körülbelül 7,5 milliárd eurónak felel meg, ettől azonban a magyarországi kedvezményezettek nem eshetnek el. Ahogy a határozati javaslatban is szerepel: ez nem érinti Magyarország azon kötelezettségeit, hogy a határozat által érintett programokat vagy alapokat végrehajtsa, különös tekintettel a végső címzettek vagy kedvezményezettek felé fennálló kötelezettségeire. Vagyis – írja az Eurológus – ha el is vonnak forrásokat, azokat a magyar költségvetésből pótolni kell, a vállalásoknak megfelelően.
A javaslat egyes részleteit már ismertette Johannes Hahn költségvetési biztos szeptember 18-án. Most azonban az indokolásból kiderül mindezek háttere is. A közbeszerzések nyerteseinek politikai kapcsolatairól például ezt írják: „Magyarország nem szolgáltatott semmilyen bizonyítékot a közbeszerzési rendszer közelmúltbeli javulásáról (különösen az átláthatóság, a verseny intenzitása és az összeférhetetlenségekkel kapcsolatos ellenőrzések tekintetében). A Bizottság rendelkezésére álló adatok nemcsak a koncentráció növekedését mutatják a közbeszerzési szerződések odaítélése terén, hanem a magyar kormánypárthoz köthető szereplőkkel fenntartott politikai kapcsolatokkal rendelkezőnek (a továbbiakban: politikai kapcsolatokkal rendelkező) tekinthető vállalkozások nyerési esélyeinek növekedését is.”
Hivatkoznak továbbá a Korrupciókutató Intézet tanulmányára is, amely a 2005 és 2021 közötti időszakból több mint 270 000 magyar közbeszerzési szerződés statisztikai empirikus elemzését tartalmazza. Az adatok azt mutatják, hogy a 2005–2010-es időszakban a politikai kapcsolatokkal rendelkező vállalkozások 1,5–2,1-szer nagyobb eséllyel nyertek el (mind nemzeti, mind uniós finanszírozású) közbeszerzési szerződéseket azon vállalkozásokhoz képest, amelyek nem tekinthetők politikai kapcsolatokkal rendelkezőnek. Rámutatnak arra is, hogy ez a különbség a 2011–2021-es időszakban jelentősen nőtt.
„A 2011 utáni időszak vonatkozásában kizárólag az uniós finanszírozású szerződéseket figyelembe véve a politikai kapcsolatokkal rendelkezőnek tekinthető vállalkozások esetében a sikeres ajánlattétel valószínűsége 3,3–4,4-szeres a politikai kapcsolatokkal nem rendelkezőnek tekinthető vállalkozásokhoz képest. Ugyanebben az időszakban a nemzeti és uniós finanszírozású közbeszerzési szerződéseket egyaránt figyelembe véve a közbeszerzési szerződések elnyerésének valószínűsége a politikai kapcsolatokkal rendelkezőnek tekinthető vállalkozások esetében 2,5–3-szoros volt a politikai kapcsolatokkal nem rendelkezőnek tekinthető vállalkozásokhoz képest” – áll a szövegben.
A tagállamok elé terjesztett szövegben szó van arról, hogy az eddigiek alapján a magyar kormány nem képes vagy nem hajlandó fellépni a korrupció ellen: „Ezek a problémák és azok ismétlődő jellege azt mutatja, hogy a magyar hatóságok rendszerszinten képtelenek vagy nem hajlandók arra, illetve kudarcot vallanak azon a téren, hogy megakadályozzák az alkalmazandó jogot sértő döntéseket a közbeszerzések és az összeférhetetlenségek tekintetében, és ezáltal megfelelően kezeljék a korrupció kockázatát. Ezek a jogállamiság elveinek a megsértését jelentik, különös tekintettel a jogbiztonság elvére és a végrehajtó hatalom önkényességének tilalmára, és aggályokat vetnek fel a hatalmi ágak szétválasztásával kapcsolatban” – írják.
Kiderül az is, hogy november 19-én nem ér véget a házi feladatok időszaka. Van még négy intézkedés, amelyeket hosszabb távon kell biztosítani. Ezek a következők:
• A nemzeti költségvetésből finanszírozott egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányának csökkentése (határidő: 2024. december 31-ig),
• Cselekvési terv elfogadása a közbeszerzési verseny szintjének fokozása érdekében (határidő: 2023. március 31-ig kell elfogadni),
• A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtandó, a közbeszerzési gyakorlatokról szóló képzés (fokozatosan 2026. júniusáig),
• Támogatási rendszer kialakítása a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvétele költségeinek megtérítésére (fokozatosan 2026 júliusáig).
Erről a javaslatról a pénzügyminiszterek tanácsának kellene döntenie mostantól számítva egy hónapon belül. Ez a határidő azonban legfeljebb további két hónappal meghosszabbítható. Minden bizonnyal ez utóbbi fog történni, ahogy az előterjesztés is jelzi, mert ebben az esetben lehetővé válik a kötelezettségvállalások teljesítésének figyelembevétele. Erről a Bizottság folyamatosan tájékoztatja a Tanácsot. Így december első felére várható az ügy rendezése.
Mindez azt is jelenti, hogy a helyreállítási alapokkal kapcsolatos megegyezés az utolsó pillanatra fog maradni. Addig ugyanis, amíg folyik a jogállamisági eljárás, valószínűleg nem lesz előrelépés az 5,81 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatás ügyében. Amennyiben ez nem történik meg december 31-ig, a jogszabály értelmében a források 70 százaléka elvész Magyarország számára.
