Az egyik legizgalmasabb várostörténeti programsorozat, a Budapest100 hagyományosan, ahogy a neve is mutatja, a százéves épületek ünnepe. A program 2011-ben indult az OSA Archívum és a KÉK – Kortárs Építészeti Központ kezdeményezésére. 2016-tól már az egyes városrészek, mint a Nagykörút és a rakpartok, vagy témák, mint a Bauhaus vagy a terek kerültek fókuszba, mivel az I. világháború alatt kevés új ház épülhetett. Idén Budapest 150 éves születésnapjához kapcsolódva azok a házak nyitják meg kapuikat, amelyek a városegyesítés idején épültek. A négynapos fesztivál május 11-én születésnapi bulival kezdődik a három városrészben, másnap sétanappal folytatódik, majd a hagyományos nyitott házak hétvégéjével zárul. A négy nap során az épületbejárások, interaktív közösségi programok, kiállítások várják az érdeklődőket. A legtöbb esemény előzetes jelentkezés nélkül látogatható, a regisztrációköteleseket a szervezők külön jelölik. Ezekre érdemes minél előbb jelentkezni a honlapon, mert hamar betelnek.
150 évvel ezelőtt, 1873-ban egyesült Pest, Buda és Óbuda, az új főváros, Budapest pedig rohamtempóban indult fejlődésnek. Az idei civil városi ünnep a városegyesítés korának társadalmi, gazdasági, kulturális sokszínűségét mutatja be. Mivel a leglátványosabb fejlődés Pesten zajlott le, így a legtöbb ház a Dunának ezen az oldalán nyitja meg kapuját az Andrássy úttól a Hunyady téren át a Múzeum körútig. Budán csak négy házat lesz lehetőség felkeresni: a Széna tér egyik épülete például egykor Beck Lipót fűszer- és gyarmatárú kereskedő háza volt, a mozgalmas múltról az építtető ükunokája, Bor András fog mesélni.
Fotó: Schöff Gergely - Budapest100
A Lázár utcában a dalszínház szomszédságában megnyílik az a ház, amelynek tulipános kovácsoltvas kapuját Lechner Ödön tervezte. Az épület csillagos ház volt, azonban az Opera dolgozói, akik gyakori ügyfelei voltak azt itteni asztalosműhelynek, kijárták, hogy csak a ház fele essen ilyen besorolás alá. Az ortodox zsidó lakók hagyományai miatt festették kékre a Dohány utca egyik házának ajtóit, de ez a ház arról is híres, hogy itt lakott élete végén – és egyes feltevések szerint itt is hunyt el – Mikszáth Kálmán is. A Kálvin térhez közeli Baross utca 6-ban pedig láthatóvá válik, miként alakította át egykor a városfalon túli világot a dzsentrifikáció.
Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem E épülete, az egykori Élettani Intézet hosszú ideje tetszhalott állapotban leledzik. Május 12-én a Trefort-kertben zajló kultúrtörténeti sétán kiderül, milyen okok vezettek idáig, de az is, milyen módon lehetne jól hasznosítani az épületet. Erő Zoltán, Budapest főépítészének vezetésével pedig megismerhetővé válik az egykori pesti Óváros metamorfózisa, amikor az Erzsébet híd megépítése nyomtalanul eltüntette a középkori városmagot.
A teljes program már elérhető a Budapest100 honlapján vagy a Budapest100 mobilalkalmazásban, valamint a nyomtatott programfüzeteket is be lehet szerezni a város több pontján.
