Két nem mindennapi kötetet mutatott be Erdő Péter bíboros, Fábry Kornél, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) főtitkára, valamint a NEK sajtófőnöke, Zsuffa Tünde a Mátyás-templom plébániáján. A szeptember elején a magyar fővárosban tartott katolikus világesemény – mely alkalomból Ferenc pápa is Budapestre látogatott – szervezői a NEK-re visszatekintő könyvek bemutatóján jól érezhetően felszabadultak voltak, így még egy kis iróniát is megengedtek maguknak.
A világesemény sajtófőnöke, Zsuffa Tünde úgy kezdte a kötetek bemutatását, hogy amikor a két könyv szerkesztésére felkérte Erdő Péter, és ő jelezte neki, hogy nem biztos, hogy a kötetek elkészülnek 2021 karácsonyára, érezte a bíboros csalódottságát, hogy „nem lesz karácsonyi ajándék”. Ezért mégis nekiveselkedtek, és így végül el is készült az adventi időszakra mindkét könyv: A találkozás, amely az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hivatalos emlékkönyve és az Ők tizenketten, amely a NEK hírnökeinek beszélgetőkötete. Zsuffa Tünde felidézte 2020 márciusát, amikor is letargikus hangulatba kerültek a résztvevők: az eredetileg 2020-ra tervezett világeseményt lemondták, és nem lehetett tudni, hogy megtartásra kerülhet-e Budapesten az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus. Zsuffa szerint végül ettől lett szép a kongresszus: az „ember tervez, Isten végez” helyett a kongresszust az „Isten tervez, Isten végez” jegyében tartották meg végül egy évvel később, 2021-ben.
A 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) tizenkét hírnöke: Baricz Gergő zenész, Böjte Csaba ferences szerzetes, Csókay András idegsebész, Dolhai Attila színész, Kubik Anna színész, Lackfi János költő-műfordító, Petrás Mária népdalénekes-képzőművész, Pindroch Csaba színész, Sena Dagadu zenész, Szalóki Ágnes népzenész, Szikora Róbert zenész és Ürge-Vorsatz Diána fizikus.
Zsuffa Tünde, Fábry Kornél és Erdő Péter „A találkozás” című emlékkönyv bemutatóján 2021. december 10-én Budapesten. Fénykép: Magyar Hang / Gulyás Balázs.
A sajtófőnöktől Erdő Péter bíboros, prímás, esztergomi érsek vette át a szót, aki szintén arról beszélt, hogy milyen gyorsasággal kellett dolgozniuk a szerkesztőknek, Fábry Kornél atyának és Zsuffa Tündének, aki kapcsán a bíboros felidézte, hogy lehetetlen időpontokban, például hajnali 4-kor is kapott tőle e-maileket a könyvek kapcsán. Erdő Péter szerint még Magyarországon is bátorság kell ahhoz, hogy egy ismert személyiség kiálljon a pódiumra, és megvallja a katolikus hitét, a bíboros-prímás szerint volt, akit meg is meghurcoltak ezért a közelmúltban is. Ugyanakkor ő arra ösztönözte a NEK tizenkét hírnökét, hogy tegyenek tanúságot, hogy ők miért tartják fontosnak a hitüket. Az Ők tizenketten című interjúkötetben is erről vall a tizenkét a közéleti szereplő.
Erdő bíboros egy ponton még újságírónak is felcsapott, amikor saját sajtófőnökét kérdezte a kötetek bemutatóján a könyveket lapozgatva. Azt tudakolta, hogy honnan ez a jó papír, mert azt hallotta, hogy papírhiány van. Zsuffa erre azt válaszolta, hogy „amikor meghallottam bíboros úr csalódottságát, hogy nem lesznek kész a könyvek karácsonyra, kerestünk külföldi lehetőséget, és végül megrendeltük a papírt Oroszországból”.
Az esztergomi érsek azt mondta, jó szívvel ajánlja ajánlja a kötetet, amely véleménye szerint annyira lebilincselő, hogy egy ültő helyében végig lehet olvasni. A könyv beszélgetéseit Kuzmányi István, az Új Ember katolikus hetilap főszerkesztője készítette, aki családos ember, és egyúttal állandó diakónus is, így összeköti a civil világot a klérussal.
Erdő Péter a bíboros A találkozás című album kapcsán kiemelte a fotók minőségét, a könyvben 620 fénykép szerepel, 21 fotóstól, 350 oldalon. A találkozás című emlékkötet az előző budapesti NEK, az 1938-as kongresszus „hosszú árnyéka”: igazi emlékkönyv: tartalmazza a főbb eseményeket, a főbb résztvevőket, a kongresszus adatait és fontosabb szövegeit, tárgyait és helyszíneit. A bíboros mondott is ezekre példákat: a missziós kereszt, a bélyeg, a kongresszus tiszteletére készült sütemény („Egy falat mennyország”), és a NEK bora - ezek feledésbe merülnének, ha nem volnának benne e kötetben - vélte a prímás. „Átsüt rajta az a lelkület, ami a NEK-et jellemezte” - ajánlotta Erdő Péter.
Az emlékkönyv ugyanakkor nem csak a kongresszust, de az előkészítés éveit is dokumentálja, és betekinthetünk a kulisszák mögé is. Az előző, 1938-as kongresszushoz képest még globálisabb volt a 2021-es: ezúttal tiszteletüket tették Afrika és Közel-Kelet küldöttei is, a NEK találkozó volt Kelet és Nyugat között. Idén 83 ország, míg 1938-ban 40 ország képviseltette magát Budapesten. Erdő Péter számára azt is megmutatta a világesemény, hogy mennyi szálon kötődünk mi magyarok a katolikus világegyházhoz.
A NEK zárómiséjére eljött Ferenc pápa is, amely egy hét órás látogatás volt, és Erdő Péter kiemelte, hogy rövidnek érezte ezt. A bíboros idézte a pápát, aki két éve óta nem találkozott olyan nagy számú hívővel, mint Budapesten. Erdő Péter szerint Budapesten fesztelenül találkozhattunk a pápával, míg Eperjesen (Felvidék - ide utazott Budapestről a Szentatya) hangosbemondón instruálták a tömeget, hogy mit ildomos skandálni, amikor érkezik a pápa. A budapesti egy spontán találkozó volt a Szentatyával – szögezte le Erdő Péter.
Fábry Kornél atya, A találkozás című emlékkönyv másik szerkesztője úgy jellemezte a kötetet, hogy az egy kicsit werfilm-szerűen mutatja be 30 ezer ember három éves munkáját, összefogását. A NEK főtitkára szerint többeknek a NEK közben jött meg az étvágya: kijött a nyitómisére, megfogta a hangulat, ezért kiment a Hungexpón tartott programokra. Fábry Kornél a kongresszus koronájának nevezte Ferenc pápa budapesti látogatását és miséjét, amelyre szerint „a Jóisten biztosította jó időjárást”.
A NEK tizenkét hírnöke közül – akik az Ők tizenketten című interjúkötetben is szerepelnek – Böjte Csaba ferences szerzetes emelkedett ezt követően szólásra. Nem kevés iróniával mesélte el, hogy amikor meghallotta, hogy Budapestre jön a NEK, ő csodálkozott, hogy Erdő Péter egy ilyen nagyszabású rendezvényt meg mer hirdetni. Böjte szerint a Szentlélek szólt Ferenc pápának, hogy a magyar fővárosban kellene tartani a kongresszust, Ferenc pápa pedig engedelmeskedett. A szervezőkről szólva a ferences szerzetes azt mondta, hogy „az ekeszarvára tettük a kezünket”. Böjte Csaba fontos tartotta kiemelni, hogy sokan jöttek Erdélyből a rendezvényre, olyanok is, akik azelőtt még soha nem jártak Magyarországon. „Ilyen szép arcát Budapestnek, az én népemnek még nem láttam” – húzta alá. A szerzetes felidézte, hogy amikor Erdélyben toboroztak résztvevőket Zsuffa Tündével a NEK-re, még többszáz kilométeres biciklitúrát is szerveztek, amelyen a sajtófőnök és ő maga is tekert. „Ekkor derült ki a számomra, hogy Tündének nem csak piros cipője, de szép piros nyelve is van, ugyanis nagyon meleg volt” – emlékezett vissza Böjte Csaba.
A találkozás, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) emlékkönyve és az Ők tizenketten, a NEK hírnökeinek beszélgetőkötete a könyvek bemutatóján 2021. december 10-én Budapesten. Fénykép: Magyar Hang / Gulyás Balázs.
