Hosszú évszázadokon keresztül elfogadott tény volt, hogy a családot a férfiak vezetik. Ez a modell változóban van, és manapság inkább az jelent problémát, hogy nem is tudjuk, kinek is kellene a családi mikroközösségek vezető szerepét vállalnia. Sokszor látni, hogy a gyerekek ragadják magukhoz a hatalmat, követelőzéseikkel irányítják a szülőket, akik egyre inkább elvesztik a kontrollt. Jesper Juul dán pszichológus szerint ahhoz, hogy a család erős közösségként, azonos értékeken alapuló egységként működjön, meg kell próbálni falkává válni.
Erről szól a Móra Kiadó Családi Iránytű programjának részeként megjelent Falkavezérek – Szeretetteli irányítás a családban című kötet, amely szól az anyák és az apák félreértelmezett szerepéről, a folyamatosan felbukkanó hibákról és a lehetséges megoldásokról. A szerző a farkasmetaforán keresztül világítja meg, hogy a tekintélyelvű családmodellel szemben miért működőbb az együttműködésen alapuló szeretetteli irányítás, amely a farkasfalkát is jellemzi.
A szakember arra is kitér, hogy az anya és apa vezetői tulajdonságai mennyire befolyásolják a gyermekek egészséges önértékelésének kialakulását, hisz sok családban probléma, hogy az apa még mindig nem veszi ki tevékenyen a részét a mindennapokból, ahogy az is, hogy egy anya, aki a munkahelyén például magabiztos, otthon megalkuvóvá válik.
„Évtizedeken, évszázadokon keresztül nem vettünk tudomást a gyerekek határairól, ignoráltuk és folyamatosan megsértettük őket. Napjainkban kezdjük észrevenni, hogy a gyerekek is rendelkeznek személyes határokkal, és elkezdünk azon gondolkodni, hogyan is kellene nekünk ezekkel a határokkal bánnunk. Számos dolog, amit nevelés alatt értünk, sérti a gyerekek személyes határait, és megbetegíti őket. Tényleg ezt akarjuk, tényleg szükség van arra, hogy a gyerekek betegek legyenek? Vagy inkább azzal kellene foglalkoznunk, hogyan viselkedjünk velük oly módon, hogy nem sértjük meg a személyes határaikat? Mert a gyerekek sem sértik meg a mi személyes határainkat – hiszen tudjuk, a gyerekek együttműködnek” – írja Jesper Juul, aki a személyes tekintély helyett a párbeszéd fontosságát hangsúlyozza.
Enélkül ugyanis a gyerekek igényei, érzései is rejtve maradhatnak, ez azonban mindennél fontosabb egy jól működő kapcsolathoz, amelyben a gyerekek egyenrangú felek, de a szülők is meg tudják őrizni vezető pozíciójukat. Jesper Juul szerint az ember épp annyira veszi komolyan a másik felet egy kapcsolatban, amennyire saját magát. Ezért is szögezi le: nem feltétlenül a következetesség miatt lesz valaki jó szülő, sokkal lényegesebb az empátia és a rugalmasság, a tekintélyuralom helyett az egymás iránti tisztelet.
Jesper Juul: Falkavezérek – Szeretetteli irányítás a családban. Ford.: Bánki Tímea. Móra Kiadó, 2021. 2999 F
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2021/16. számában jelent meg, április 16-án.
