Mámor és bánat: családok esnek darabokra a színpadon

Mámor és bánat: családok esnek darabokra a színpadon

A Még egy kört mindenkinek egyik jelenete (Fotó: Orlai Produkció/Takács Attila)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A Mads Mikkelsen főszereplésével készült Még egy kört mindenkinek – amely 2021-ben elnyerte a legjobb nemzetközi filmnek járó Oscar-díjat – Thomas Vinterberg legszemélyesebb alkotása. A rendező a filmet a tizenkilenc éves lánya, Ida emlékének szentelte, aki a forgatás elején hunyt el tragikus körülmények között egy autóbalesetben. Mivel a lány rajongott a projektért – és ő játszotta volna Mikkelsen lányát –, Vinterberg mindenáron be akarta fejezni a forgatást: Ida elvesztése miatt a film egyfajta terápiás eszköz lett, üzenete is reményekkel teli, életigenlő, pedig egy sokakat érintő önpusztító szenvedélybetegség áll a történet középpontjában.

A Még egy kört mindenkinek főhőse Martin, a középiskolai tanár, aki három közeli kollégájához hasonlóan kapuzárási pániktól szenved. Ha úgy vesszük, számukra a pohár már félig üres. Ezért is gyakorol mindannyiukra nagy hatást Finn Skårderud norvég pszichiáter felvetése, miszerint az emberek eleve fél ezrelékkel kisebb alkoholtartalommal rendelkeznek, mint amennyi ideális lenne. Ezen felbuzdulva vakmerő és abszurd kísérletbe kezdenek: megpróbálják kideríteni, a szigorú szabályok szerint, munkaidőben folytatott alkoholizálás segítségével képesek-e önmaguk jobb változatává válni – és meg tudnak-e tanulni esetleg újra élni? Az elfogyasztott mennyiséget ellenőrzik, és saját megnyugtatásukra tapasztalataikat egy áltudományos írásban foglalják össze. Tragédia, komédia és egy kis Kierkegaard.

Vinterberg a négy férfi történetén keresztül tökéletesen érzékelteti a mértéktelenség örömeit és az ivás ellentmondásosságát: eufóriáját és alattomosságát. A film alapötletét az a színházi darab adta, amelyet Vinterberg tíz évvel korábban a bécsi Burgtheater felkérésére írt. Ezt vitte most színpadra az Orlai Produkciós Iroda a Városmajori Színpadon Paczolay Béla rendezésében. Ahogy Dániában, úgy Magyarországon is komoly problémát jelent az alkoholizmus, fontos tehát a téma, de nagy a vállalás, tele rizikóval. Lehetetlenség elvonatkoztatni a nagy visszhangot kiváltó filmtől – ezzel azonban az alkotók is tisztában vannak, sőt néha még rá is játszanak, de mindezt jó arányérzékkel teszik. A zenét, a zárójelenet ikonikus táncát, a karakterek bizonyos gesztusait mind a filmből kölcsönözték. De épp ugyanennyire formálják újra is a történetet: itt nincs olyan hangsúlyos főszereplő, mint a filmben. Király Attila játssza Martint, de Schruff Milán, Epres Attila és Debreczeny Csaba egyenrangú partnerei. Cinikusak, játékosak, érzékenyek – életközepi válságban szenvedő figuráik sokkal szarkasztikusabbak, mint ahogy azt a vászonról ismerjük.

A szereplők fokozatosan vetkőzik le a józan szorongás nyomasztó érzését, a kezdeti felszabadultság hatására a katedrán is brillíroznak. De ahogy nő a bevitt alkohol szintje, úgy távolodnak el a szereplők a valóságtól, és halmoznak hibát hibára, ami miatt pedig családok esnek darabokra. Egyre közelebb kerülnek az önpusztításhoz – egyikük pedig végleg elbukik. Paczolay sokkal inkább a komédia irányába mozdította el a történetet, de érzékenyen jelennek meg az egyes karakterek családi viszonyai és drámái annak ellenére, hogy ezek a nézői szemek elől rejtve maradnak. A Még egy kört mindenkinek a színpadon is működik: egyszerre pajkos és melankolikus, vibráló és mély történet, mely az élet és a halál kérdéseivel szembesít.

Thomas Vinterberg és Tobias Lindholm: Még egy kört mindenkinek. Rendező: Paczolay Béla. Városmajori Szabadtéri Színpad

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2023/30. számában jelent meg július 28-án.