Megszekvenálták az emberi Y nemi kromoszóma utolsó, eddig rejtőző darabkáit is, így most már tényleg kijelenthető, hogy a teljes humán genom fel van térképezve. Mit jelent mindez az orvoslás szempontjából? Már majdnem negyed évszázada rendelkezésünkre áll a géntérképünk nagy része, de nem egyértelmű, hogy ez a tudás hozott-e áttörést a legrettegettebb kórok, a rák, a szívbetegségek vagy a neurodegeneratív betegségek gyógyításában. Vajon a jövőben várható ez?
Kétezerben Bill Clinton elnök jelentette be a Fehér Házban, hogy a humángenom-projekt úgymond „elkészült” az emberi génkészlet, vagyis mind a 20 ezer génünk feltérképezésével (bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy a beszédben az hangzott el, a „humán genom első felmérésével” készültek el, ami azért közelebb állt a valósághoz). Ez akkor, 23 évvel ezelőtt döbbenetes eredmény volt – olyasmi, ami még néhány évvel korábban is szinte elérhetetlennek tetszett.
Rengeteg kutató dolgozott rajta hosszú évekig szerte a világon, és a történet nem volt mentes a politikától, árulástól, önzőségtől sem.
• Milyen viták övezték a munkát?
• Hogyan is kell elképzelni ezt a munkát?
• Mi köze a férfiaknak a mostani eredményhez?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
