Évente 138 ezer halált okoznak, a fejlett világot mégsem zavarják a mérges kígyók

A trópusi betegségek legtöbbje „elhanyagoltnak” számít a WHO terminológiája szerint. Ezek általában fertőző betegségek, pedig az egyik legtöbb embert megölő kór nem terjed egyik betegről a másikra. Ez a kígyómarás, amely évente 2,7 millió embert érint, akik közül 138 ezren is meghalhatnak, 400 ezer áldozat pedig élete végéig sérült marad. A fejlett világot mégsem zavarják a mérges kígyók, mivel megfelelő orvosi ellátórendszer mellett szinte nullára lehet csökkenteni a halálos marások számát. És esély sem igazán mutatkozik arra, hogy ez a helyzet megváltozzon.

Talán nincs még egy olyan közegészségügyi veszély a világon, amelynek fenyegetése annyira függene az adott ország gazdagságától, mint a mérges kígyók marása. Korántsem (csak) azért van így, mert a harmadik világban (Ázsia, Afrika és Latin-Amerika trópusi vidékein) él a legtöbb mérges kígyó, hiszen például Ausztráliában több kígyó mérges, mint amennyi nem, mégis alig halnak bele a marásba. Ennek oka az eltérő életstílus és a pénz, ami biztosítja, hogy szinte mindenki azonnal hozzájuthat az életmentő ellenméreghez (ami azonban sokszor maga is halálos veszélyt jelenthet, amint mindjárt látni fogjuk). Ausztráliában évi 2500 mérgeskígyó-marás történik, de talán egy-két ember hal bele a balesetbe. Az Egyesült Államokban az évi 7000–8000 marás közül öt végződik halállal, írja a Scientific American. Vagyis a kígyómarás szempontjából legveszélyesebb nyugati államokban is csupán néhány tized ezrelék.

• Hogyan is fejlesztik az ellenanyagot?
• Miért nem tudják ezt megtenni a harmadik világban?
• Létezhet-e univerzális ellenanyag? Hol tart ennek a kifejlesztése?