A kormányfő ötödik esküje

Rossz hagyománynak ágyazott meg Magyarország alaptörvénye, hogy véget vetett a kormányprogramok parlamenti vitájának. 2014 óta egyszer sem kellett beterjeszteni a kormány megalakulásakor a kormányprogramot, így Orbán Viktor a legújabb, szám szerint immáron az ötödik kormányfői esküjét tehette le úgy, hogy a parlamenti képviselők csak a miniszterelnök személyéről szavazhattak, a kormányprogramról nem. Ebből adódóan nem volt a kormányprogramról sem parlamenti vita, mivelhogy nem volt mit megvitatni. Orbán Viktor letette a miniszterelnöki esküjét, elmondta beszédét, és aztán a házelnök szünetet rendelt el.

Kár, igazán kár. Nem jelentéktelen dologról, hanem Magyarország legnagyobb hatalmú politikusának megválasztásáról volt szó, illett volna azt olyannyira komolyan venni, hogy immáron a parlamenti képviselők részletes vitáján dőljön el a miniszterelnök, illetőleg a kormányprogram sorsa. Nem mintha akár egy pillanatra is kétséges lett volna a szavazás kimenetele, ám a parlamenti szócsaták ki vannak téve a közvélemény értékelésének, és az sokféle lehet. A kormányprogram vitája során a kormánypártoknak nem elegendő pusztán a mandátumok számát lobogtatni, tartalmi-kommunikációs érvekkel kell meggyőzniük a közvéleményt, hogy jól döntöttek a választók, amikor rájuk bízták az országot. Ráadásul a kormányprogramot még meg is kell írni, és a miniszterjelölteknek nemcsak a bizottsági üléseken, de a plenáris ülésen is számot kell adniuk tudásukról, elképzelésükről, és bizony számolniuk kell azzal, hogy éles, gúnyolódó kritikák is érik a tervei ket. Ez egy kicsit olyan, mint egy vizsga – vagyis kétségtelenül nem a legkellemesebb foglalatosság. Így hát a Fidesz-többség úgy döntött, hogy megszabadul ettől a nyűgtől, és megszünteti a kormányprogramok vitáját.

• Máshol hogy megy ez?
• Milyen volt a magyar gyakorlat?

A teljes cikket a Magyar Hang május 20-án megjelent, 2022/21. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!