Újabb csata kezdődött a minap a múltunk értelmezéséről. Megye vagy vármegye, kormánymegbízott vagy főispán, ez lett itt a kérdés… Nem is érte volna el az ingerküszöbömet, ha nem csavartak volna egyet pár hete egy másik államigazgatási terminus technicuson: a szociális ügyekért felelős államtitkárból gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár lett, és persze nem a néhai Emmiben, hanem a BM-ben. A szegényekkel, rászorulókkal eztán a belügy foglalkozik. Világos beszéd. Nincsenek szociális ügyek, gondoskodás van.
Bölcsészek és politikusok is tudják, hogy a nyelv, a megnevezés létfontosságú. Lesz vármegye, főispán, gondoskodáspolitika. Az irány világos, nevezzük nevén: kései középkor. Az épül itt körülöttünk, és azt látjuk, hogy ennek több millió honfitársunk örül.
Akár hátra is dőlhetnék elégedetten, hiszen ezeken a hasábokon pár hete írtam arról (Nem titok, tabu), hogy tévedés a Kádár-kori társadalomfejlődésben keresni az Orbán-rezsim gyökérzetét. Mélyebbre nyúlik az, és persze vele egyazon a Kádár-rezsim gyökérzete is.
• Miért nem csinált a magyar cselédség forradalmat soha?
• Mire jött rá Kádár János, és nyomában Orbán Viktor?
A teljes cikket a Magyar Hang július 1-jén megjelent, 2022/27. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
