Nagy felzúdulást váltott ki a minap az a hír, miszerint az Európai Unió 2050-re lényegében betiltaná a gázfűtést, és már 2040 után sem lehetne fosszilis tüzelőanyagokkal működő készülékeket (így gázkazánt) forgalomba hozni az EU tagországaiban. – Menjenek a francba, pont most vettem egy kondenzációs gázkazánt, mert az elektromossal a hálózat nem bírta volna a terhelést – háborog egy ismerős, aki nemrég vágott bele a házfelújításba. Van, aki azonban sztoikus nyugalommal von vállat, mondván: neki szalmabálás szigetelésű háza van, nagy tömegű cserépkályhával fűt, ezt egészíti ki egy levegő-levegő hőszivattyús klíma, és még napelemet is telepített a tetőre.
Való igaz, tíz új építésű lakásból hatnál ma már be sem kötik a vezetékes gázt, de a 80-as, 90-es évek nagyívű kampányai idején nagyon sokan álltak át erre a fűtési módra, így a magyar lakosság mintegy hatvan százaléka továbbra is gázzal fűt. Miről is szól valójában az uniós elképzelés?
• Megvalósítható-e az uniós elképzelés Magyarországon?
• Mekkora többletáramot igényelne, ha az egész országban hőszivattyús rendszerre állnának át a lakások?
• Alternatívát jelenthet-e a hidrogénfűtésre való áttérés?
A teljes cikket a Magyar Hang hetilap 2024/2 számában találja. Vegye meg január 18-ig kapható nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!