„A túl magabiztos kommunista őrök” és egy Trabant is szerepet játszott a legnagyobb magyar műkincsrablásban
A Szépművészeti Múzeum 1983-ban ellopott majd megtalált festménye 1984-ben. Jobbra Garas Klára főigazgató (Fotó: Fortepan/Szabó Ferencné)

Negyven éve rabolták ki a Szépművészeti Múzeumot. Egy kép anatómiája!

A biztonság hiánya

A tolvajok a helyszínt, az ottani körülményeket ismerték. Feltehetően fiatalabbak, vagy legfeljebb középkorúak. A bűncselekmény végrehajtásához saját, lopott vagy bérelt gépkocsit használtak. Az ismeretlen tettesek a bűncselekmény elkövetésekor a helyszínen hagytak egy amerikai gyártmányú, speciális, több művelet végrehajtására alkalmas csavarhúzót, egy műanyag zsinórt és egy műanyag zsákot – írta a Magyar Hírlap. Az elkövetők egy hónapig figyelték meg az épületet, sokat időztek a múzeum olasz képtárában, kilesték a „túl magabiztos kommunista őrök” minden lépését. Végül a tatarozás miatt felépített állványzaton, az ablaküveget kivágva jutottak be az épületbe, ahol nem működött a riasztóberendezés. A tolvajbanda feje, Ivano Scianti 2015-ben a Népszavának adott interjút, amelyben így beszélt a hatóság kicselezéséről:

Erről szól még a cikk

• Hogy próbálták kicselezni a hatóságokat a betörők?
• Mi lett a műkincsek sorsa?
• Ki volt az intézmány főigazgatója és mi lett vele?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap 2023/44. számában találja. Vegye meg november 9-ig kapható nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!


Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!