Az agrárágazat ugyan váltig állítja, hogy a glifozát-alapú gyomirtó szereknek nincs életképes alternatívájuk, ám a Pesticide Action Network (PAN) Europe és az európai zöldek együttműködésében készült új, több mint százoldalas jelentés épp azt mutatja be, hogy léteznek sokkal biztonságosabb, nem vegyi alternatívák.
Az uniós tagállamoknak még 2023 vége előtt kell dönteniük a világ egyik legnépszerűbb, egyben legvitatottabb növényvédőszer-hatóanyaga, a glifozát újbóli engedélyezéséről vagy betiltásáról. Magyarországon is ebből a gyomirtóból fogy messze a legtöbb, noha egyre több tudományos bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy használata mekkora kockázatot jelent az emberi egészségre és az élővilágra nézve. Mindezek alapján az Európai Parlament még 2017-ben úgy döntött, hogy a veszélyes gyomirtót öt év türelmi idővel ki kell szorítani az európai mezőgazdaságból. A türelmi idő tavaly járt le, de több mint egy évet csúszhat a valószínűleg rákkeltő kategóriába sorolható gyomirtó betiltása az EU-ban, mert haladékot kapott mindaddig, amíg az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) elkészíti legfrissebb értékelését a hatóanyagról. Az EFSA arra hivatkozott a késlekedésnél, hogy sokkal több tudományos anyagot kaptak, mint amennyit az ilyen kiértékeléseknél szoktak.
A glifozát ügyében elég megosztottak a tagállamok is, és tudni lehet, hogy Magyarország általában az engedélyezés, illetve annak meghosszabbítása mellett szokott szavazni. Tény, hogy a gyomirtás az egyik legnagyobb kihívás a mezőgazdaságban, a glifozát pedig évtizedeken át hatéonynak tűnő megoldást kínált, mert a mélyen gyökerező gyomokat is ki tudja irtani (az más kérdés, hogy idővel a gyomok is ellenállóvá váltak az elvben totális, vagyis „mindent ölő” gyomirtóval szemben.) A betiltása elleni fő érv általában az, hogy a mai napig nem létezik olyan új, más hatóanyag, amely ugyanezt a hatékonyságot produkálná. Így minden kockázat ellenére a glifozátalapú gyomirtó szerek használata világszerte erőteljesen növekszik (az elmúlt 10 évben közel 15-szörösére nőtt), és az európai gazdák is egyre többet költenek növényvédőszerekre.
A PAN Europe nemzetközi civilhálózat szakértői anyagának egyik fő állítása, hogy a glifozátmentes mezőgazdaságra való áttérés gazdaságossági szempontból is megvalósítható, a gyomirtóhatóanyag hatékonyan és gazdaságosan kiváltható minden területen. Charles Merfield, a nem vegyi gyomirtás vezető szakértője és a jelentés fő szerzője szerint a gyomirtó szereket nem használó biogazdálkodók már több mint 70 éve így működnek, ez idő alatt hatalmas mennyiségű tapasztalatot, szakértelmet és tudást halmoztak fel, számos művelési technológiát valamint gépet fejlesztettek ki, amelyeket a tanulmányban is bemutatnak. A szerzők szerint lehetséges tehát teljes mértékben glifozát nélkül gazdálkodni, ráadásul úgy, hogy nagyobb léptékben is ki tudják szolgálni az élelmiszeripart. Simon Gergely, a PAN Europe vegyipari igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta: „A tudomány egyértelmű: a glifozát károsítja az ökoszisztémákat, beleértve a beporzókat, a hasznos rovarokat, a földigilisztákat, és közvetlen kárt okoz a mezőgazdaságban. A glifozát rendelkezésre álló alternatíváiról szóló jelentésünk egyértelmű üzenetet közvetít: azt, hogy valójában semmi akadálya annak, hogy betiltsák ezt a káros vegyi anyagot.”
• A gyomok többsége nem károsítja a termést?
• Ezért kell újradefiniálni a gyomok fogalmát.
• Milyen módszerek lennének a glifozáttartalmú szerek kiváltására?
• Ki fizetné az esetleges többletköltségeket?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
