Még a gyerekek 49 százaléka is úgy gondolja, rendben van, ha megütik

Még a gyerekek 49 százaléka is úgy gondolja, rendben van, ha megütik

Gyurkó Szilvia (Fotó: Chripkó Lili)

Minden gyerek kicsi kincs címmel „bugyiszabály-mesekönyv” jelent meg a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány gondozásában. De mi az a bugyiszabály? És miért fontos, hogy a gyerekek már kisebb korukban megtanuljanak biztonságosan nemet mondani? Gyurkó Szilviával, a Hintalovon alapítójával és vezetőjével, a könyv egyik szerzőjével beszélgettünk.

Korosztályos alapélmény: gyerekek vagyunk, vendégségbe érkezve idegen, izzadt arcú, büdös szájú, ellenszenves néni, bácsi fogad; adjunk neki puszit! Vagy nincs is kérdés, kérés, hanem csak megpuszilgat, megpaskolgat bennünket. Ahogyan az is alapélmény, hogy: „Köszönj szépen!” Ezek sokak szerint elég keményen beágyazódtak a társadalomba. 

– Ez a gyermeki engedelmesség témájához kapcsolódik, ami nagyon sokáig kulturálisan a tisztelettel állt párban, utóbbi a gyereknevelés egyik alapja volt – mondja Gyurkó Szilvia. – A gyerektől nem azt várták, hogy szeresse a szüleit, hanem hogy tisztelje őket. Ennek alapvető jele pedig az volt, hogy nem mondott ellent. Az, hogy egy gyereknek lehet saját akarata, saját véleménye, igazából modern „találmány”. Az meg főleg, hogy ennek még örülünk is, ezt a folyamatot támogatni akarjuk. 

Az a gyerek – folytatja a szakértő –, aki azt érzi, hogy számít a szava, a felnőttek figyelnek rá, és attól még, hogy valamire nemet mond, szerethető, a nemet mondás pedig oké, később kevésbé lesz engedelmes. Egyúttal kevésbé lesz kitéve annak, hogy kihasználják, vagy hogy passzív elszenvedője legyen rossz helyzeteknek. A nemet mondás képességének kialakulása számos más, később jelentkező kérdéssel is összefügg.

• Káros a gyereknek, ha bármit megtehet?
• A pofon társadalmi osztályhoz kötött?
• Hogyan kellene egy orvosnak megvizsgálni a gyereket?