Lelet című friss rovatunkban talált könyveket veszünk elő a magyar múltból. Könyveket, amelyekről már nem beszélünk, pedig nagyon is érdemes lenne.
Ha a Csalog Zsoltot, Marosi Gyulát vagy Simonffy Andrást is magában foglaló írónemzedéket említjük, többen – sajnos – tanácstalanul nézhetnek. Nehéz lenne azáltal belőnünk Császár Istvánt, hogy az ő generációjuk tagjaként indult. Pedig Császár írta például a Huszárik Zoltán rendezte Csontváry forgatókönyvét. Huszárik alakja pedig, ahogy a fent említett írótársaké, elő is kerül az 1985-ös Gyilokjáróban. Kisregényként és novellafüzérként is emlegetik, holott a közel kétszáz oldalas kötetet bátran tekinthetjük regénynek. Igaz, a Rakéta Regénytár-sorozatban megjelent mű valóban nem vaskos, zsebben is elfér, és hamar végig lehet pörgetni. Ehhez képest megjelenése óta nem nagyon emlegetik, és magam sem hallottam volna talán még a szerzőről sem, ha Cserna-Szabó András nem zeng ódákat a Gyilokjáróról. Nagy felfedezésként emlegette ő is, és valóban: (kis)regény nem is indulhatna hatásosabban, mint Császár műve.
Idézzük: „Fiatalkorom kezdetén Rácz Lajos Hársfa utcai antikváriumában találtam egy tenyérnyi könyvecskét, szép, piros-fekete, kacskaringós rajzolatú borítóval. Szerelmeskönyv volt a címe. Mintegy hatvanoldalnyi lehetett és 1910-nél nem régebbi kiadású, a szerzőjét sajnos elfelejtettem, arra viszont emlékszem, hogy finom és fennkölt írásocskái elé bevezetőt illesztett, amely így kezdődött: »Európa Királyi Akadémiái bizonyára meglepetéssel fogadják a szerelmeskönyvet.« Ezt az öntelt idiótát! Ez egyenesen Európa Királyi Akadémiáinak ír!”
Aki itt beszél, az Rév Zoli kazánfűtő, az elbeszélő (Császár István író) jó barátja. A belső borító szerint Rév dekameronjával gazdagodhat az érdeklődő olvasó. Kiderül, egy remekül induló pályatársról van szó, akinek útját még Gáll István is egyengette. De hiába, Rév kiábrándult, kazánfűtőnek állt inkább, hogy már jóval szabadabban szövegelhessen mindenkinek, aki meghallgatja. Még a tiltott filmeket is megnézheti az irodaház földszintjén. Ki gyanakodna a kazánfűtőre? Még a magas döntnökök is azt hihetik, a belbiztonság munkatársaként ő figyeli őket!
Császár kisregénye parádés hasítást hajt végre: Rév fiktív életútjában a szerzőre ismerhetünk rá, aki így saját valós és lehetséges sorsát és személyiségét egyszerre karikírozza. Beleírja a könyvbe konkrét pályatársait, szórakoztató iszogatásokról hallunk Csurkával, Döbrenteivel vagy Módos Péterrel. Mármint fiktív kicsapongásokról, persze. Megérte íróvá lenni, vagy hiúság egyáltalán a szerepben hinni is? Mi lesz a nagy reményekkel, amelyekkel a könyvmoly gyerek nekiindult? Egyszerre szórakoztató és fájdalmas mű a Gyilokjáró. A túl korán, 61 éves korában elment Császár István pályájának kiemelkedő darabja.
Császár István: Gyilokjáró. Magvető Könyvkiadó, 1985
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/33. számában jelent meg augusztus 16-án.
