Az ősi emberi maradványokban található DNS eddigi egyik legátfogóbb elemzése számos, eddig nem ismert mozzanatot tárt fel arról, hogy pontosan hogyan népesítette be a Homo sapiens Európát. Az alapvetően új felismerés az, hogy a különböző európai régiók népességei között felfedezhető különbségek (ami megnyilvánulhat a bőrszínben, a testmagasságban, illetve a különféle betegségek iránti eltérő fogékonyságban is) legtöbbször nem a helyi adaptáció következményei, hanem a betelepülő népcsoportok által magukkal hozott génvariánsok következményei.
Mindenki tudja, hogy a skandinávok azért világos bőrűek és szőkék, mert északon élnek, és a hideghez, a hóhoz, illetve a csekély napfénytartalomhoz valamiért ez a kinézet illik; másrészről pedig a dél-európaiak azért sötétebb hajúak és bőrűek, mert náluk sokat süt a nap, és a festékanyagaik a hőség és az erős napsugárzás elleni alkalmazkodásképpen dúsultak föl. Csakhogy úgy tűnik, egyáltalán nem ez történt. Egyszerűen ilyen adottságokkal megáldott népcsoportok népesítették be az adott régiót.
• Mikor és hogyan népesült be Európa?
• Miért szőkék a svédek, és miért sötét bőrűek a dél-európaiak?
• Mikortól tudjuk megemészteni a tejet?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
