HÖOK-elnök: Voltam „fidesznyik” és „Soros-bérenc” is

Bár az egyetemistákban van elégedetlenség a kollégiumok miatt, akkora felzúdulás nincs, hogy ennek okán a felsőoktatásban forradalmat kelljen kirobbantani – jelentette ki lapunknak adott interjújában Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnöke. De vajon hogyan élték meg az elmúlt másfél évet a hallgatók? Kompenzálhatók-e a járvány miatt kimaradt élmények? Hogyan látja a HÖOK a Diákváros-projekt kérdését, és miért gondolja úgy, a Fudan Egyetem ügyébe beleállni felért volna egy „comblövéssel”?

– Kiderült már, miért pont kollégiumokra van szüksége a kormánynak az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) lebonyolításához?
– Valószínűleg sok látogatóra számítanak: a délelőtti programokra több tízezres, míg egyes délutáni eseményekre akár százezres nagyságrendben várják az érdeklődőket. Utóbbi időszakban feltehetően a hotelek sem lesznek üresek, ezért a rendezvény önkénteseinek biztosan szüksége lesz a kollégiumok kapacitására is.

– Ötszázmillió forintot oszt szét a kormány az érintett egyetemek közt. Ez így fair kompenzáció a hallgatókat érő beköltözési nehézségekért? 
– Nem hiszem, hogy az évkezdési anomáliát pénzben lehetne mérni. Ha ezért százmillióval többet kapnának az egyetemek, akkor is kicsit kellemetlen lenne, hogy hiába várták, hogy másfél év után végre beköltözzenek a kollégiumba, ezt csak később tehetik meg. Könnyebb lett volna, ha fél évvel korábban hallunk először a NEKkel kapcsolatos feladatról, de persze meg tudtuk oldani a kérdés rendezését. A HÖOK kérésére pedig az említett pénzt kizárólag a kollégiumok fejlesztésére fogják költeni, melynek előnyeit a hallgatók csak később fogják élvezni.

– Milyen lelkiállapotban vágnak neki a tanévnek a hallgatók a járványhullámok után?
– Sokan elvesztették a diákmunkájukat, a lakhatásukat, a szeretteiket. Egy generáció úgy került be a felsőoktatásba, hogy nem tudta megélni, milyen egyetemistának lenni. Elmaradtak az ilyenkor szokásos ünnepek: a ballagások, a gólyatáborok, és sok helyen távoktatásban, otthonról kellett elvégezni az első évet.

Erről is olvashat a teljes interjúban:
• Hogyan látja Murai László a Fudan Egyetem ügyét, és ő személyesen örült-e annak, hogy Budapestre hoznák a kínai intézményt?
• Miért nem szokta „verni” Palkovics László, a felsőoktatásért is felelős miniszter asztalát?
• Miért fogadták el, hogy 12 000 férőhely helyett csak 8500 legyen a Diákvárosban, mikor felépül?
• Ő ELTE-s diákként szeretné-e, ha az ELTE is áttérne az alapítványi modellre?

A teljes cikket a Magyar Hang augusztus 27-én megjelent 2021/35. számában találja (tartalomjegyzék itt). Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!