Így válnak ételből házikedvenccé a dél-koreai kutyák

A dél-koreai elnök elszánta magát a kutyahúsfogyasztás állatvédők által már rég követelt tilalmára. Az évezredes szokás törvényen kívül helyezése egyszerre jelentené a nyugati normák végleges befogadását, a generációk között zajló, leginkább reflektorfényben lévő csata eldőlését, és az állatoknak mint jogokkal és érzésekkel rendelkező lényeknek az elfogadását. Bár a legtöbb dél-koreai húskutya sorsa valóban sanyarú, morálisan a kutyák elfogyasztása semmivel sem alantasabb, mint a sertés, a nyúl vagy a szarvasmarha megevése.

Májusban 171 kutya érkezett a washingtoni Dulles repülőtérre. Dél-Koreából jöttek, ahol az állatvédelemmel foglalkozó Humane Society aktivistái szabadították ki őket egy kutyahúsfarm fogságából. Minthogy ezek a gazdaságok legálisan működhetnek Dél-Koreában, ezek a „mentések” általában inkább felvásárlások, amelyek során más munkalehetőséggel kompenzálják a kutyahúsiparból önként kiszálló állattenyésztőket. A 171, korábban táplálkozási céllal tartott kutyát előbb megvizsgálta egy állatorvos, majd tesztelték őket a H3N2 (kutyainfluenza) vírusra. Ezután 30 napra karanténba helyezték őket, majd elrepültek Amerikába, hogy örökbefogadó embereknél kezdhessenek új életet – státuszuk táplálék állatból házi kedvenccé alakult.

Az állatvédők évtizedek óta kampányolnak a dél-koreai kutyahúsfogyasztás betiltásáért, de kérdéses, hogy az ő propagandatevékenységük vezetett-e eredményre (bár a tilalmat még nem mondták ki), vagy a dél-koreai társadalom változásai automatikusan vezettek a kutyaevés népszerűtlenné válásához. Minthogy a két folyamat párhuzamosan zajlott, a közöttük lévő ok-okozati hatást képtelenség bizonyítani vagy cáfolni. Mindenesetre tény, hogy a dél-koreai fiatalok már gyakorlatilag ugyanúgy gondolkodnak a kutyák elfogyasztásáról, ahogy nyugati kortársaik. Ők is családtagként tartanak kutyát, és nekik is pont ugyanolyan visszataszító, ha valaki meg akarja enni őket. Vagyis a kutyahúsevés ellen forduló politikusok kiállásában semmi bátorság nincs, egyszerűen követik a korszellemet. 

A cikkből kiderül még, hogy:
• hogyan vélekedik a koreai társadalom a kutyahúsevésről?
• hogyan függ össze a kutyahúsevés a koreai olimpiákkal?
• a mi állatevési szokásainkat senki sem tartja undorítónak?