Kifelé a válságból?

A magas infláció, a tervezettnél nagyobb költségvetési hiány, a reálbérek csaknem egy évig tartó csökkenése, a vasúti szolgáltatás olykor ijesztő zavarai, a postai szolgáltatások részleges leépítése ellenére a kormányfő ragaszkodik ahhoz, hogy folyamatosan pozitív jövőképet vázoljon az ország lakosainak, ahogy ez a Fidesz november 18-ai kongresszusán is történt. „Lesz új lendület, európai mértékkel is számottevő növekedés, ezért lesz több jövedelem és magasabb minimálbér, ki tudjuk fizetni a tizenharmadik havi nyugdíjat, lesz bőkezűbb új otthonteremtés, csok plusz, és gálánsabb lesz a babaváró hitel is. 2024–25-re gondolva azt üzenjük innen: nem kell félnetek, jó lesz”, fogalmazott a frissen és immáron sokadjára megválasztott pártelnök, aki miniszterelnöki pozíciójából adódóan a legtöbbet teheti ebben az országban, hogy kedvezőbben alakuljon a lakosság életszínvonala. A jövő június 9-ei európai parlamenti és önkormányzati választások előtt a választók minél nagyobb részének kell éreznie, hogy a válságot magunk mögött hagytuk. Noha a választói magatartást nem kizárólag anyagi megfontolások befolyásolják, egy folytatódó életszínvonal-csökkenés nem alapozná meg a kormányfő által remélt naposabb kilátásokat, és nem lenne éppen a legjobb ajánlólevél a további választási győzelmet megcélzó Fidesz–KDNP-szövetség számára.

A befagyasztott uniós pénzek helyzete önmagában árnyékot vet a kormányfő derűlátására, hiszen ezek hiánya is pénzügyi zavarokat (például megnövekedett kamatfizetést) okozott a kormány elmúlt másfél éves működésében, a költségvetési törvényekből is kiolvasható, hogy nagyon is számítottak az eurómilliárdokra. A miniszterelnök-pártelnök harcias beszéde, az Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök elleni plakátkampány viszont nem arra utal, hogy az ország vezetője bízna a gyors és átfogó megállapodásban. A minimum udvariatlan, de inkább otromba kommunikációs támadás Alex Soros mellett azt a politikust jelöli ki új ellenségnek, akitől jelentékeny mértékben függ, Magyarország hozzájut-e végre a blokkolt uniós forrásokhoz. Persze, lehet mondani, hogy sértődékeny ember ne menjen politikusnak, és az is igaz, hogy ez az új kampány elsősorban hazai használatra – a Fidesz melletti mozgósításra – készült, vagyis nem az Európai Bizottság vezetőjének mocskolása az igazi cél, ám mégsem ez tűnik a megállapodáshoz vezető legjobb taktikának. A jó választási szereplés azonban szemmel láthatóan fontosabb a kormányfőnek, mint olyan engedmények megtétele „Brüsszel” felé, amelyet a kampányban nehezebben tud eladni.

• Orbán inkább lemond az uniós pénzekről a választásokig?
• Mire építhet a miniszterelnök?
• Miért nincs ok mégsem elbizakodottságra?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap 2023/47. számában találja. Vegye meg november 30-ig kapható nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!