Mondja, elnök úr, milyen érzés volt egy negatív példa fiának lenni? Kevés kíméletlenebb nyitókérdést lehet ennél elképzelni. Pedig Szále László éppen hogy megértő kívánt lenni Kosáry Domokossal. A 110 éve, 1913. július 31-én született történész édesanyja ugyanis a Filoména szerzője, Kosáryné Réz Lola volt. Mint Szále megjegyezte, az Írószövetség évtizedekig nem engedte tagjai közé, a fiatalabb generációk pedig csak ajakbiggyesztéssel reagáltak a neve hallatára. Kosárynét csak „mint az elavult, polgári életérzést kiszolgáló írót” tartották számon.
A háttér nyilvánvalóan meghatározta a Magyar Tudományos Akadémia későbbi elnökének indulását. Kosáry ismertségben hamar felzárkózott édesanyja mellé. Az Új Idők Lexikona 1939-ben már mindkettejükről említést tett, a huszonhat éves történetírót az Eötvös-kollégium tanáraként emlegetve. Kosáry addigra már több kötetet jegyzett a sokáig árulóként megbélyegzett Görgei Artúrról. A honvédtábornok sorsát úgy jellemezve: „egy fatális helyzetbe került és megtiport ember szenvedése”.
• Mi lett volna Kosáryból, ha nincs az első világháború?
• Hogyan tekintett Trianonra?
• Miért érezhette a saját sorsát rokonnak édesanyjáéval?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
