Lélekerő

Lélekerő

A galamb képében ábrázolt Szentlélek és a Szent család (Forrás: Wikipédia)

Nincs ünnep ajándék nélkül. Az ajándékot pedig az ünnepelt kapja. Általában nem az ajándékot, az ajándékozást ünnepeljük, bár modernkori karácsonyaink már-már elmozdulni látszanak errefelé, ahogy az sem lenne meglepő, ha egy közvélemény-kutatásban a „Mit ünneplünk augusztus 20-án?” kérdésre a tűzijáték lenne a válasz.

Az egyházi évben sorrendben következő harmadik nagy ünnepen, pünkösdkor van ugyan születésnapos (maga az egyház), de mindenekelőtt magát az Istentől jövő ajándékot és magát az isteni ajándékozást ünnepeljük. Karácsonykor a Fiú lett ajándékká, húsvétkor az elnyert üdvösség, pünkösdkor valami örök és jelenlévő egyszerre. Krisztus születésében a földrejöveteltől a mennybemenetelig adta Isten az ő közvetlen jelenlétét, a húsvét a feltámadással egy biztos, jövőbeni ígéretet ajándékozott, míg az első pünkösdkor kitöltött Szentlélek egy azóta is jelenvaló isteni megérkezés. Nemcsak a tanítványok részesülhettek belőle, hogy a történet szerint így felbátorodva hirdessék az evangéliumot, hanem mindenki, aki meghallja az ott és akkor elhangzottakat: „Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatára; és veszitek a Szentlélek ajándékát. Mert nektek lett az ígéret és a ti gyermekeiteknek, és mindazoknak, kik messze vannak, valakiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk.” (ApCsel 2)

A teljes írást a Magyar Hang május 21-én megjelent 2021/21. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1490 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!