
Miután egyre kevesebb az esély arra, hogy a közeljövőben megnyíljon az uniós pénzcsap, a kormányzati retorika már azt sulykolja, nem jelent ez gondot a magyar gazdaság számára. A tények azonban nem ezt mutatják.
Tavaly nyár óta több lépcsőben vágták vissza a magyar gazdaságot korábban túlfűtő kormányzati beruházásokat. Az elszálló, az eurózóna inflációjának három és félszeresét, a régiós országok pénzromlásának dupláját produkáló 20,1 százalékos magyar infláció pedig egyelőre az egész magyar gazdaság számára megoldhatatlannak tűnő problémát okoz. Hiszen hiába a béremelések, ha azok nem érik el a pénzromlás szintjét, így már nyolcadik hónapja csökkennek a reálbérek. Ennek hatását a lakossági fogyasztás drasztikus csökkenésében látni: a kiskereskedelem forgalma áprilisban 12,6, májusban 12,3 százalékkal csökkent, ami arra utal, hogy az emberek részben felélték tartalékaikat, vagy ha nem is, akkor is megnézik, mire és mennyit költenek. Ennek hatása a belföldre termelő vállalkozásoknál is látszik: az ipar teljesítménye májusban 4,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábban mért adattól. Az exportiparágak jól teljesítenek, de a belső fogyasztás csökkenése miatt esett a belpiacra termelő vállalkozások forgalma és rendelésállománya.
• Miért és mennyivel esett a költségvetés áfabevétele?
• Melyek a családtámogatási rendszert érintő megszorítások?
• Milyen kifutása lehet annak, hogy a kormány a költségvetés kiadási oldalát revízió alá veszi?
A teljes cikket a Magyar Hang hetilap július 14-én megjelent, 2023/28. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!