Hogy lett a Kádár-korszakban még élenjáró mezőgazdaságunk önmaga árnyéka?

Frissen szántott nadrágszíjparcellát áztat az őszi eső, körülötte a földek már évek óta parlagon hevernek. A tájképben benne van a magyar mezőgazdaság évtizedek óta súlyosbodó válsága: a rendszerváltás óta több százezer hektár termőföldet vontak ki a mezőgazdasági termelésből, és több mint egymillióan hagyták abba a gazdálkodást. A folyamat nem állt meg, ma is sokan szabadulnak a földtől, mert nem olyan fényes a jövő, mint amilyet az Orbán-kormány annak idején megígért. A megmaradt 5,1 millió hektáron pedig mára teljesen torz szerkezet alakult ki: a teljes szántóterület (4,2 millió hektár) csaknem 85 százalékát foglalják el a gabonák és az olajos magvak, de már ez sem olyan jövedelmező, mint korábban.

Évekre elbukták az exportpiacokat

Hiába haladja meg a 15 millió tonnát is az idei gabonatermés (tavaly az aszály miatt nem érte el a 10 millió tonnát), mégis kifejezetten rossz éve lesz számos gazdának, akik átlagosan hektáronként 100 ezer forintot buknak – mondta lapunknak Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkárhelyettese. Ha a közvetlen okokat keressük, első helyen állnak a rendkívül rossz felvásárlási árak, amelyek durván megfeleződtek több gabonaféle esetében is. Eközben a hektáronkénti termelési költségek a korábbi jelentős emelkedés után csak kismértékben csökkentek, és a világbajnok magyar infláció, illetve a magas energiaárak miatt magasabbak, mint a környező országokban.

• Mely tényezők okozták a magyar mezőgazdaság lecsúszását?
• Hogyan változott a birtoknagyság az elmúlt időszakban?
• Hogyan nehezítette a kisgazdaságok helyzetét a kormány?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap 2023/44. számában találja. Vegye meg november 9-ig kapható nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!