Drága menekültek: Szigorítás helyett az unióhoz fordultak a legnagyobb befogadók

Drága menekültek: Szigorítás helyett az unióhoz fordultak a legnagyobb befogadók

Ukrajnából menekült emberek érkeznek Lengyelországból a berlini központi vasútállomásra 2022. március 4-én (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)

Három uniós tagország fordult segítségért az Európai Unióhoz június végén: a Bloomberg szivárogtatta ki, hogy Lengyelország, Csehország és Németország levélben kereste meg az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent, kérve, hogy a bizottság járuljon hozzá az ukrán menekültek ellátásának költségeihez. Nem véletlen, hogy éppen ez a három állam fogalmazott meg ilyen kérést: ezekben az országokban él a legtöbb ukrán menekült.

Az Európai Unióban jelenleg 4,3 millióan élnek menedékes státuszban, amely a „klasszikus” menekültstátusztól eltérő, ideiglenes, de gyorsan igényelhető védelmet jelent. Ezt a lehetőséget az ukrán menedékkérők számára nyitotta meg az unió arra az időre, amíg Ukrajnában tart a háború. Az Európai Unió Tanácsa irányelvet adott ki az ukrajnai menekültek menedékes státuszáról, amelyet legutóbb 2025-ig hosszabbítottak meg. Az Eurostat legutolsó, május végi adataiból kiderül, hogy Németországban él a legtöbb, 1 millió 332 ezer ukrán menedékes, az összes ukrán menekült 31 százaléka, őket követi Lengyelország 953 ezer fővel (22,4 százalék), majd Csehország 356 ezer fővel (8,4 százalék). Bár viták és változások mind a három ország menekültellátásában voltak az orosz invázió kezdete óta, mégis Magyarország volt az, amely a közelmúltban jelentősen szigorította ellátásuk szabályait: augusztus 21-étől csak a háborús műveletek által sújtott ukrán területekről érkezők kaphatnak állami elszállásolást a kormány legfrissebb rendelete szerint. Azt egy frissülő listában közlik majd, hogy mely területek számítanak a kormány szerint „háborús műveletek által sújtott” területnek.

• Milyen változások történtek a menekültellátásban?
• Milyen megszorításokat követelnek Németországban?
• Hány menekültnek sikerült munkát találni a legnagyobb befogadó országokban?
• Megtérülhet-e anyagilag is a befogadás?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap július 25-ig kapható 2024/29. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!