Kevesebbet beszélünk Csehországról, mint kellene. Hiába vagyunk ennyire közel hozzájuk, még az elmúlt harminc év legnagyobb oktatási sztrájkjára is nehezen figyeltünk fel. Pedig egy ideje forrong a cseh közélet, egyre jelentősebb az elégedetlenség a kormány megszorító csomagjával, az oktatás és egészségügy kezelésével kapcsolatban. Nem függetlenül attól, hogy a mostani vezetés a választási programjában még azt ígérte: prioritásként kezeli majd az oktatásban dolgozók helyzetének javítását.
A valóságban viszont mi történt? Veszélybe került számos iskolai dolgozó, például takarítók és szakácsok fizetése. A pedagógusoknak pedig attól kell tartaniuk, hogy kevésbé színvonalas oktatási munkát tudnak majd végezni. A kormány úgy csökkentené az állami források mértékét, hogy azzal veszélybe kerülhetnek a kevés osztállyal működő iskolák. Mikuláš Bek oktatási miniszter úgy nyilatkozott, nincs szándékukban semmiféle bezáratás, mégis legitimnek nevezte a vitát az ilyen intézményekről. Mennyire kell tartania a kormánynak attól, hogy elsöpri a népharag? Többek között erről kérdeztük az ELTE BTK egyetemi docensét, Mészáros Andor bohemistát.
• Mi jellemzi a cseh tüntetéskultúrát?
• Rendben vannak-e a tanári bérek Csehországban?
• Meghátrálhat-e a cseh kormány?
A teljes cikket a Magyar Hang hetilap 2023/49. számában találja. Vegye meg december 14-ig kapható nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!