Az elmúlt harminc év legnagyobb oktatási sztrájkja zajlik Csehországban, a hétfői munkabeszüntetésben több ezer szakszervezeti tag, mintegy egymillió alkalmazott vett részt. Soha annyian nem tiltakoztak még a közép-európai országban, mint a hét elején láthattuk. A szakszervezetek azért szerveztek hétfőre demonstrációt és sztrájkot, mert elegük lett abból a megszorítócsomagból, amelyet a kormány a növekvő költségvetési hiány kontroll alatt tartása érdekében jelentett be. Többek közt az alkohol- és gyógyszervásárlás után is több adót kellene fizetni, de a vállalkozásokat sújtó társasági adó mértékét szintén emelnék. A szakszervezetek több pénzt követelnek az oktatás és egészségügy számára, valamint ellenzik a nyugdíjrendszer felvetett változtatásait is. A kormány javaslata emelné a nyugdíjkorhatárt, a szakszervezeti félelmek szerint jóval a jelenlegi 65 év fölé. A miniszterelnök szerint mindez mindenképp szükséges az államadósság mértéke miatt.
A tiltakozók hétfőn bejárták Prágát, mielőtt egy, a parlamenthez közeli téren gyűltek össze. Az egyik ernyőszervezet vezetője, Josef Stredula szerint azért tiltakoznak, mert nem tetszenek nekik a jelenlegi kormány alatti változások. A szakszervezetek további tüntetéseket terveznek, amennyiben a kormány nem hallja meg követeléseiket.
Hosszú hétvége
A több mint 7200 óvoda, általános- és középiskola 74 százaléka részben vagy teljesen zárva tartott hétfőn, ezzel hozzájárulva az országban 1993 óta tapasztalt legnagyobb tiltakozáshoz. Több száz vállalat dolgozói, köztük állami alkalmazottak és kiemelt autógyártók, például a Škoda Auto tervezik, hogy csatlakoznak a tiltakozókhoz, és legalább 1-2 órára ők is beszüntetik a munkavégzést. A parlament mindkét háza jóváhagyta, Petr Pavel elnök pedig a múlt héten alá is írta a számos intézkedésből álló megszorítócsomagot, amelyben költségvetési megszorítások és adóemelések egyaránt szerepelnek. A kormány úgy látja, az intézkedések eredményeképp jövőre 97 milliárd cseh koronával (négymilliárd euróval), 2025-ben pedig már 150 milliárddal csökkenne a költségvetési hiány. A terveket végig ellenezte a korábbi miniszterelnök, Andrej Babis. Az arról szóló döntést Fiala ötpárti koalíciója hozta meg, miután 2021-ben legyőzte Babist és az ANO mozgalmat.
Harmincnégy évvel később
Ahogy a Denník N kiemeli, a megszorítások ellenzői szimbolikus időpontot választottak a tiltakozásra: harmincnégy évvel ezelőtt, 1989. november 27-én zajlott a nagy általános sztrájk a kommunista rezsimmel szemben. A cseh kormányba vetett bizalom közben rekordalacsonyan áll, így a Fiala-kabinet hiába próbálkozott az utolsó pillanatig elejét venni a mostani nagy demonstrációnak. Két évvel a következő választások előtt egyértelműen Babis és az ANO mozgalom tudja magáénak a vezető pozíciót. Nem véletlen az sem, hogy akadnak olyan politikai kommentátorok, akik a szakszervezetekkel szemben is kritikusok, most mégis inkább a kormányt bírálják azért, ahogy az oktatáshoz közelít. A szakszervezetek közlése szerint nem is elsősorban a pedagógusbérek emeléséért, de más, általános oktatási problémák megoldásáért is küzdenek. „Valóban szégyenteljes, ahogy a Fiala-kabinet és a pénzügyminiszter viselkedik egy olyan területet illetően, amelyet a választási programban még prioritásként kezeltek” – írta a Seznam Zprávy oldalán Martin Čaban.
Čaban ráadásul szkeptikus is volt előzőleg azt illetően, jó ötlet-e a bársonyos forradalom egyik kulcsfontosságú eseményére hivatkozni. Szerinte marketingfogásnak remek volt, viszont érdemes óvatosan bánni a korábbi, totalitárius rendszerrel vont párhuzamokkal. A politikai kommentátor előzetesen úgy vélte, a részvétel számottevő lehet majd, de nem elsöprő. Ebből a szempontból a valóság végül felülmúlta a várakozásait. Čaban úgy látta továbbá, hogy ha már az 1989-es eseményre hivatkoznak, a céloknak is legalább annyira világosnak és átláthatóknak kellene lenniük, mint akkor voltak. Meglátása szerint ez most nincs meg: általános elégedetlenségnek adnak hangot, számos dolgot bírálnak, de nincs egy jól meghatározott és elérhető cél, amit kitűztek volna. A szerző elég világosnak tartotta, hogy a Fiala-kabinet, amelynek két alapvető pillérét a nyugdíjrendszer átalakítása és a megszorítócsomag jelentik, nem fog ezeken változtatni. Szerinte már egyébként is elkéstek a tiltakozó szakszervezetek, hiszen a tervbe vett intézkedések végigmentek minden fontos politikai aktoron, az utólagos nyomásgyakorlás így már feleslegesnek tűnik. A nyugdíjterveket illetően viszont némiképp jobbnak tartja az időzítést, ezen a területen be is jelentettek közben néhány változtatást, de még hosszú út vezet ahhoz, hogy ezeket sikeresen át is vezessék a rendszeren.
A takarítók és portások fizetésére sincs elég pénz
Az oktatást illetően többek között az verte ki a biztosítékot, hogy a kormány csökkenteni kívánja azon tanítással töltött órák maximális számát, amelyeket még finanszíroznak az állami költségvetésből. Éles kritikák érték emiatt is Mikuláš Bek oktatási minisztert, a tervekkel szemben tiltakoztak iskolaigazgatók és számos különböző szakszervezet. A tervek megnehezítenék a rugalmas órabeosztást, a közös tanítást, ahogy korlátoznák a tehetséges tanulók támogatására fordítható összegeket is. A kiigazítás leginkább a középiskolákat érintheti. A pedagógusokon túli iskolai munkavállalók kifizetése is veszélyben van, a legutolsó költségvetési tervezetben nagyjából 17 ezer takarító, portás, szakács vagy informatikai adminisztrátor kifizetésére nem találtak elégséges forrást.
Bek azzal próbálta hűteni a kedélyeket, hogy arra kérte az egyik tiltakozó igazgatót: kezeljék mértéktartással a különféle szalagcímeket, mert szerinte sajnálatosan kevés újságíró ért az iskolai ügyekhez, az oktatási minisztérium költségvetésének kérdéséhez vagy az államilag finanszírozott órák számának rendszeréhez. (Az utóbbit PHmax néven emlegetik.) A Most város nyolcadik általános iskolájának igazgatója, Roman Ziegler viszont nem volt megelégedve a válasszal, és kétségbeesésének adott hangot. Mint mondta, nem érti, a miniszter miért hívta el őt egy politikai találkozóra, ha nem tud semmi újat mondani. Továbbá ironikusan megjegyezte: a politikus azt kérte, ne higgyék el, ami az újságokban szerepel, de csak azokat a mondatait ismételgeti, amelyek korábban a lapokban is megjelentek. Az iskolaigazgatók jelentős része ráadásul nem is tudott eljutni erre a találkozóra, mert korlátozott volt a lehetséges résztvevők száma.
Az oktatásban érintettek attól is tartanak, a cél a kevés osztállyal működő iskolák bezárása, de Bek miniszter állítása szerint nincs ilyen szándékuk. Mindenesetre a hasonló intézmények működését jelentősen megnehezíthetik a mostani változtatások. Bek is hozzátette, hogy szerinte mégis csak legitim a vita a hasonló iskolák működéséről.
Eközben az egészségügyben dolgozók is elégedetlenek, a Seznam Zprávy cikke szerint számos orvos decembertől be kívánja szüntetni a túlórázást. Az orvosok bírják a nem egészségügyi szakszervezetek támogatását is, így bár közvetlenül ők nem tiltakoztak – helyette próbálnak még tárgyalni az egészségügyi minisztériumban –, de a hétfői egyórás demonstratív sztrájk során mellettük is kiálltak.
