Nagyot fordult a világ szűk egy hét alatt a DVSC felnőtt futballcsapatával: augusztus utolsó hetében a debreceni Nagyerdő kocsányos tölgyeinek árnyékában történt meg ugyanis a szezon első edzőváltása, mindössze öt fordulóval az OTP Bank-liga kezdete után (a Loki csak négy meccset játszott, a Fradi halasztási kérelme miatt!). Srdan Blagojevicet augusztus 26-án hétfőn menesztette a DVSC a felnőttcsapat éléről. Az esemény váratlanul érhette a hajdú-bihari futballrajongókat, hiszen minden bizonnyal kevesen gondolták közülük, hogy a hazai pontvadászat nyitányán az újonc Győrt oly magabiztosan, és néhol tetszetős játékkal legyőző cívisvárosiak néhány héttel később már új vezetőedzővel folytatják a bajnokságot. Úgy tűnik, a szerb edzők ideje lejárt Magyarországon, idén tavasszal még négyen igazgattak élvonalbeli focicsapatot, nyár végére a diósgyőri menedzser Vladimir Radenkovic maradt hírmondónak közülük, ő képviseli a honi pontvadászatban egyedüliként a tüzes szerb futballstílust.
Pedig az előzmények nem jósoltak vihart a Loki háza táján. Aztán a negyedik forduló után kiderült, hogy tényleg volt… A Kecskemét vendégeként még csupán csikorgott a gépezet, a Diósgyőr elleni első hazai meccsen azonban már akadozott, és az újpesti Szusza Ferenc Stadionban aztán le is állt a motor. A működésképtelenség egy 0–3-as zakó képében jelentkezett. Vészjósló jelek lehet, hogy akadtak, de a hurráoptimizmus újra eltakarta ezeket, mint oly sokszor már az elmúlt idénykezdetek során. Blagojevic a tavalyi szezon legjobb külföldi edzőjeként várta a rajtot, és azzal a tudattal készítette fel csapatát, hogy a klubvezetésnek most sem sikerült különösebben megerősítenie a gárdát.
A guruló dollárok és a Loki-szív
A DVSC-t sajátos szerkezetű, amolyan szindikátusi rendszerben működő tulajdonosi kör (melynek tagja egy külföldi sportbefektetésekkel foglalkozó magánvállalkozás, az önkormányzat, és a NER-közeli DVSC Egyesület) igazgatja, tehát állami vállalat még nem kapott ukázt a csapat megvételére; ez mindenképpen megnyugtató, kérdés, meddig tűri ezt a magyar futball egyedüli ura, és irányítója (és itt nem Csányi Sándorra, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökére gondolok). Az agytröszt (melynek fő képviselője Kósa Lajos – minő disszonancia, szisszenhetnek fel most sokan), a csapaterősítés spórolósabb fajtájára esküszik, azaz jellemzően lejárt szerződésű és ingyen igazolható spílerekre vadászik, finoman fogalmazva sem túl magas futballkultúrát futtató -sztán végződésű államok bajnokságaiból szemezgetve. Néha persze beesik egy-egy gyöngyszem, ám a tehetséget felismerve a tulajdonosok focicsukáról makkos cipőre váltanak, és amilyen haszonnal csak tudják, azonnal továbbpasszolják a légióst. Azt a tehetséget, aki esetleg évekre előre megoldhatná a DVSC góltermelését az élvonalban.
No, de rátérve a legutóbbi hazai mérkőzésre, melyen a Márton Gábor vezette ZTE ellen indult hadba a Loki, a zűrös hetet megkoronázó hétvégén. A tulajdonosi kör szakadatlan próbálkozik a meccsek előtti órákat családi eseménnyé varázsolni, ami teljes mértékben dicsérendő és támogatandó kezdeményezés. A Nagyerdei Stadion környékét a Teremtő jókedvében pakolta a földgolyóbisra, ez tény; hatalmas, árnyat adó fák, élénkzöld gyep, hetykén spriccelő vízfátyol teremt békés hangulatot a csata előtti felkészülésre.
• Mi az a „Match Day Festival” és miért lenne érdemes másolni másoknak is?
• Hogy változott meg a játékosok hozzáállása az edzőváltás után?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
