Hajón ülve, legendás fekete taktikai kabátjában tekintette meg Orbán Viktor a Lajta-menti árvízi védekezést, majd engedélyt adott egy helyi szükségtározó megnyitására. A hírről maga a miniszterelnök számolt be Facebook-oldalán, azt is kiemelte, hogy a szükséges engedélyt ő adta meg.
Az említett tározó másodrendű vízi védvonalnak számít, megnyitásával viszont megóvható az első rendű védvonal, és közvetve Mosonmagyaróvár lakossága védelmét is szolgálja. Szükségszerű lépésről van tehát szó, ám Orbán bejelentése mégis furcsa: a vonatkozó kormányrendelet szerint ugyanis az ilyen engedélyt az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) vezetője, vagy a vízügyi igazgatásért felelős miniszter adhat ki – akkor, ha a tározó nem nyitható automatikusan, és a tározó területén magántulajdonú ingatlan is található (ellenkező esetben nem kell külön engedély sem). Az OMIT feje a vízügyi igazgatóságot is irányító Láng István, aki Orbán mellett ült a kishajóban – a területért felelős miniszter pedig Pintér Sándor.
Lapunk kérdéseket küldött Havasi Bertalannak, a miniszterelnök sajtófőnökének, hogy kiderüljön, miért Orbán Viktor ad ki engedélyt a hivatalosan nem hozzá tartozó szakterületeken. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a tározó területén hány magáningatlan áll, és mekkora kártérítést fizet ezek tulajdonosainak az állam.
Jelenleg 540 kilométer hosszúságban zajlik az árvízi védekezés, ebből 200 kilométeren a legmagasabb, harmadfokú a készültség. A kormány közlése szerint a legnehezebb helyzet a Lajta mentén alakult ki, emiatt át is vezényeltek a Duna túlsó oldaláról, az Alföldről több mint 800 szakembert, akik most a Dunántúlon teljesítenek szolgálatot, az eddig kivezényelt 400 katonával együtt. Orbán egy Facebook-videóban azt is hangsúlyozta: ha szükséges, további honvédek ezreit tudják a gátakra, védművekre küldeni.
