„A korábbi ügyelethez képest az új rendszer a középkorba való visszalépést jelenti”

„A korábbi ügyelethez képest az új rendszer a középkorba való visszalépést jelenti”

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivője (j) a tavaly februárban bevezetett új alapellátási ügyeleti rendszerről tartott sajtótájékoztatón a Központi Mentőállomáson 2024. január 18-án. Balról Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára (b) és Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)

Bár országszerte már egy éve tart a háziorvosi ügyeletei rendszer átalakítása, így tapasztalatok is bőségesen rendelkezésre állnak, az új szisztéma februári Pest megyei debütálása mégis az egészségügyi kormányzat kudarcainak sorát gyarapítja – amelynek a lakosság issza meg a levét. Rövid úton beigazolódott ugyanis, hogy az átalakítás az ország legnépesebb megyéjében a korábban úgy-ahogy elfogadható minőségű alapszolgáltatás drámai romlását és helyenként gyakorlatilag – és remélhetőleg csak átmenetileg – megszűnését jelenti.

Az új ügyeleti rendszerről röviden: az alapellátást 16 óra és reggel 8 óra között az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) koordinálja. Az ügyelet a 1830-as hívószám tárcsázásával érhető el, ahol a mentőszolgálat munkatársa kikérdezi a telefonálót, és a kapott információ alapján tanáccsal segít. Ha a diszpécser az esetet súlyosnak ítéli meg, akkor ügyeletes ellátót küld, sürgős esetben pedig mentőautót. Hétköznap 16 és 22 óra között és hétvégén a járásközpontokban háziorvosi ügyelet működik, ezek személyesen is felkereshetők. Az ügyeleti ellátásban háziorvosok, mentőtisztek és okleveles kiterjesztett hatáskörű ápolók (orvos felügyeletével) vehetnek részt.

E szisztéma bevezetése Pest megyében azt jelenteti, hogy február elejétől az addigi 52 helyett 18 ügyeleti pont fogadja a pácienseket – gyerekeket és felnőtteket. A legtöbb helyen megszűnt a külön gyermekorvosi ügyelet, ilyen ellátóhely – a fővároson kívül – három városban, Vácon, Cegléden és Érden működik. És, ahogy arról a nem kormánypárti sajtó hírt adott, az ügyeletirendszer-váltás első napjaiban nagyon súlyos ellátási anomáliák jelentkeztek: a 1830-as számot sokan hiába hívták, egy szentendrei nő pedig öt és fél órát várt az orvosra, miután édesapja elhunyt.

• Milyen eszközökkel igyekeznek rávenni a Dunakanyar települései az egészségügyi kormányzatot arra, hogy gondolja újra az ügyeleti rendszert?
• Fenntarthat-e saját ügyeletet egy önkormányzat, ha van rá pénze?
• Mit tehetnek azok, akik hiába várnak az ügyeleti ellátásra?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap február 22-ig kapható 2024/7. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!