Nem javult a magyar diákok eredménye a PISA-teszten – de elmaradt a számos országban tapasztalható, covidot követő beszakadás is. A magyar diákok szövegértésben vagy matematikában elért eredményei alig romlottak, a természettudományok terén pedig hajszálnyi javulás látható. Közelebb kerültek az OECD-országok átlagához is: minden területen az átlag környékén teljesítettek, matematikából és természettudományból egy ponttal többet, szövegértésből hárommal kevesebbet értek el. Csakhogy nem azért, mert jobban teljesítenek, hanem mert számos nyugat- és észak-európai ország drasztikus visszaesést produkált, ami az OECD-átlagot is jelentősen lehúzta. Radó Péter oktatáskutató szerint a PISA-eredmények azt mutatják, hogy már egész Európa globális versenyképessége a tét.
A négyévente elvégzett PISA-felmérés az OECD-országokban tanuló 15 éves diákok szövegértését, matematikai és természettudományos képességeit méri. 2018 után a Covid miatt csak tavaly végezték el a mérést, amely már mutathatja a járvány miatti iskolabezárások hatásait is. Nahalka István oktatáskutató a Magyar Hangnak azt mondta, az 5–10 pontos változás az eredményekben nem számottevő, márpedig a magyar diákok eredményeinek mozgása ezen a tartományon belül van a 2018-as mérés eredményeihez viszonyítva: szövegértésből 3, matematikából 8 pontot rontottak, természettudományból 5 pontot javítottak.
Korábban viszont jelentősen romlottak a magyar tanulók eredményei: a 2000 és 2009 közötti javulást 2010 és 2015 között viszszaesés követte, és a korábbi szintet azóta sem közelítik meg, 2022-ben matematikából minden korábbinál rosszabbul teljesítettek. A kétezres évek fejlődése után a legfejlettebb országokban is az eredmények lassú romlása volt megfigyelhető. A mostani, koronavírus-járvány utáni beszakadás után pedig Radó Péter oktatáskutató nem tartja túlzásnak azt állítani, hogy ismét bekövetkezik a „PISA-sokk”. Ezt a kifejezést főleg Németországban használták, amikor a 2000-ben készült, első PISA-felmérés során a német diákok közepes teljesítményt nyújtottak, míg például egyes észak-európai országok váratlanul jól szerepeltek.
• Mi lehet az európai visszaesés oka?
• Miért kerülték el egyes oktatási rendszerek a Covid miatti beszakadást?
• Milyen lépésekre számít Radó Péter oktatáskutató?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
