A 2022-es PISA-felmérés számai nem mutatnak jelentős eltérést a 2018-as adatokhoz képest, a stagnálás pedig értékelhető eredményként is. Az már más kérdés, hogy az eddigi legjobb, 2009-es szinttől továbbra is jelentősen elmaradnak a mai magyar diákok képességei – fejtette ki a kedden közzétett PISA-felméréssel kapcsolatban Nahalka István oktatáskutató.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, a 2022-ben végzett felmérés szerint jelentősen romlott az OECD-országok tanulóinak teljesítménye a négy évvel ezelőtti számokhoz képest. A legnagyobb visszaesés a matematika és a szövegértés területén jelentkezett, míg a természettudomány esetében jelentősen kisebb mértékben romlottak az eredmények. A magyar diákok matekból még sosem teljesítettek olyan rosszul a PISA-teszten, mint 2022-ben: átlagosan 473 pontot szereztek, 8 ponttal kevesebbet, mint 2018-ban. Szövegértésből szintén 473 pont volt az átlag, ezzel 3 ponttal romlott a magyar tanulók teljesítménye 2018-hoz képest. A legjobb eredményt a természettudományos területen sikerült elérni, a 486 pontos magyar átlag 5 ponttal múlja felül a legutóbbi eredményeket, és egy ponttal magasabb az OECD-országok idei átlagánál is.
Nahalka István szerint túlzóak azok az újságcímek, amelyek szerint a matematikai készségek terén látható 8 pontos visszaesés jelentős romlásról árulkodik, mivel 5-10 pontos változás sem pozitív, sem negatív irányban nem számottevő. Sőt, mondhatni hibahatáron belüli, hiszen a felmérésben számos kiküszöbölhetetlen torzító tényező is jelen van. Ráadásul – tette hozzá – a magyar adatok romlása mind a matematika, mind a szövegértés tekintetében kisebb mértékű, mint az OECD-átlag, azaz nálunk valamilyen oknál fogva kevésbé hatott az eredményekre a pandémia. – Hogy miért, arra nincs válaszom – mondta az oktatáskutató.
Mint kifejtette, az egymást követő PISA-felmérések eredményei általában nem mutatnak jelentősebb változásokat – így van ez most is –, ugyanakkor hosszabb időtávon megfigyelhetők bizonyos tendenciák. Jól látható, hogy 2000 és 2009 között folyamatosan javultak az eredmények, ezt követően, 2010 és 2015 között azonban jelentősebb gyengülésnek lehettünk tanúi, azóta pedig többé-kevésbé stagnálnak az eredmények. – Szövegértésben és matematikában 2009-ben születtek a legjobb eredmények. Ez annak volt köszönhető, hogy az akkori oktatáspolitika a kompetenciafejlesztést állította a középpontba, az oktatási programcsomagok hatásosnak bizonyultak. 2010-et követően ezek lekerültek a napirendről, ami a PISA-eredményeken is tükröződik – mutatott rá a szakértő.
A PISA –„Programme for International Student Assessment” magyarul „Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérés Program” – felmérés 2000 óta vizsgálja a 15 éves diákok ismereteit és készségeit világszerte. A cél annak felmérése, hogy az adott országok oktatási rendszerei mennyire készítik fel a gyerekeket a való élet kihívásaira. A diákok a tesztek mellett külön kérdőívet is kapnak, amely többek közt az iskolához való viszonyulásokra és a családi hátterükre kíváncsi.
