Tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből a 2022-es PISA-teszten, de jó hír, hogy a természettudományok terén sikerült javítaniuk. A visszaesés egyáltalán nem csak magyar jelenség, az OECD-országok tanulóinak teljesítménye hatalmasat zuhant az előző, 2018-as felméréshez képest, ami részben a koronavírus-járványnak köszönhető – derült ki a kedden nyilvánosságra hozott eredményekből, amelyet a Magyar Hang előzetesen részletesen is megismerhetett. A felmérés jelentőségét az adja, hogy ez az első olyan komolyabb, átfogó nemzetközi teszt, amely a covid után készült. Emellett a hazai vonatkozás sem elhanyagolható: a 2022-ben 15 éves gyerekek már csak az Orbán-kormány fémjelezte oktatási rendszerben tanultak.
Íme a felmérés legfontosabb megállapításai röviden:
• Nagyon erős a visszaesés az OECD-tagországok eredményeiben a matematika és a szövegértés területén is, míg a természettudomány esetén is történt romlás, de jelentősen kisebb. A magyar eredményekben ehhez képest kisebb mértékű visszaesés tapasztalható (igaz, eleve alacsonyabb szintről is indultak a hazai eredmények, mint az OECD-átlag)
• Magyarország a PISA-n való szereplése történetének leggyengébb matekteljesítményét érte el, ám annyira bezuhant az OECD-országok átlaga (472 pont) is, hogy a valaha volt legszerényebb 473 ponttal is minimálisan, de átlag felettinek számít a magyar eredmény
• A szövegértés területén a magyar diákok az eddig mért második legrosszabb eredményt érték el 473 ponttal, és ehhez az OECD-átlag (476 pont) sem tudott annyira hozzáromlani, hogy ne számítson átlag alatti teljesítménynek
• Természettudományos területen a magyar diákok 5 ponttal többet, összesen 486 pontot értek el, mint a legutóbbi felmérésen, ez egy hajszállal átlag felettinek számít (az átlag 485 pont)
• A felmérés egyik legszomorúbb eredménye magyar vonatkozásban, hogy az eltérő családi hátterű gyerekek teljesítménye között milyen óriási a szakadék. A leghátrányosabb helyzetű gyerekek 121 ponttal értek el kevesebbet a legjobb helyzetű diákoknál, ami nemzetközi viszonylatban is rossznak számít, hiszen az OECD-átlag 93 pont volt
• Régiós összevetésben hazánk a mostani eredménnyel a középmezőnyben van. A lengyelek, csehek és osztrákok egyértelműen jobban teljesítettek a magyar tanulóknál, a szövegértést leszámítva a szlovénok is, de összességében jobban teljesítettünk a horvátoknál, szlovákoknál, ukránoknál és a románoknál is.
De mi is pontosan a PISA-teszt? A PISA szó a felmérés teljes, angol nyelven írt nevének rövidítéséből jön, a „Programme for International Student Assessment” magyarul „Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérés Programként” fordítható. A felmérés már 2000 óta vizsgálja a 15 éves diákok ismereteit és készségeit világszerte. Bár alapvetően három évente mérik a diákokat, a koronavírus-járvány miatt 2021 helyett csak 2022-ben került sor a legutóbbi PISA-tesztre. A járvány az adatfelvételt is befolyásolta, tekintettel a rendkívüli helyzetre az OECD azokat az országokat sem zárta ki, amelyek az elvártnál kevesebb információt küldtek.
A felmérés 2000 óta biztosít összehasonlítható adatokat a tanulók szövegértés képességeiről, 2003 óta az alkalmazott matematikai műveltségről is, és 2006 óta az alkalmazott természettudományos műveltségről. A teszt azt hivatott vizsgálni, hogy a diákok mennyire képesek komplex problémák megoldására, a kritikus gondolkodásra és a hatékony kommunikációra. A cél annak felmérése, hogy az adott országok oktatási rendszerei mennyire készítik fel a gyerekeket a való élet kihívásaira. A diákok a tesztek mellett külön kérdőívet is kapnak, amely többek közt az iskolához való viszonyulásokra és a családi hátterükre kíváncsi.
Minden mérésnél a három terület egyike külön hangsúlyt kap, 2022-ben a matematikán volt a fókusz. A tavalyi felmérésben összesen 81 ország, illetve gazdaság vett részt – az OECD tagjai, illetve partnerei. Így összesen 690 ezer 15 éves tanuló töltötte ki a teszteket világszerte, összesen 29 millió diákot reprezentálva. Magyarországon 6198 diák írta meg a PISA-t összesen 270 intézményből.
A felmérés eredményeit elemző tanulmány szerint korábban sosem látott mértékben zuhant az OECD-országok diákjainak átlagpontszáma matematikából és szövegértésből az előző, 2018-as felméréshez képest. Matekban átlagosan 17 ponttal teljesítettek rosszabbul, mindössze 472 pontot elérve, a szövegértésben 11 ponttal, így 476 pont lett az átlag. A természettudomány területén kisebb volt az eredmények romlása, a mostani 485 pont 4 pontos visszaesésnek számít.
(Az adatok forrása: OECD)
Az eredményekből az látszik, hogy az OECD-országokban minden negyedik 15 éves diák alacsonyan teljesítőnek számít matematikából, szövegértésből és természettudományból is. A visszaesésért ugyanakkor csak részben okolható a koronavírus-járvány. Például a matek pontszámok csökkenése már a 2018-as felmérésben is megfigyelhető volt több országban, köztük Magyarországon is. A felmérés készítői azt is hangsúlyozták: a pandémia miatti iskolalezárásokat sokszor a diákok teljesítményében látható visszaesés fő okaként nevezik meg, ám a kettő közti kapcsolat valójában nem olyan direkt. Például a PISA-eredmények nem mutattak egyértelmű különbséget a teljesítménytrendekben az olyan oktatási rendszerek között, mint ahol rövidebb volt a lezárás (például Izland, Svédország), vagy ahol hosszabb (Brazília, Írország).
A pedagógusok támogatása viszont különösen fontos volt az iskolabezárások alatt. A tanári segítség elérhetőségének volt a legerősebb kapcsolata a matematikai teljesítménnyel az OECD-országokban. Átlagosan 15 ponttal többet értek el azokon a helyeken a fiatalok, ahol hozzáférhető volt a pedagógusok segítsége.
(Adatok forrása: OECD)
A legjobban Szingapúr szerepelt a tavalyi felmérésen résztvevő országok közül, utána Japán, Dél-Korea, Észtország, majd Svájc következett. Érdekesség, hogy a legjobb oktatási rendszerrel bíró országok közt emlegetett Finnországban is hatalmas mértékű visszaesést tapasztaltak – igaz, még így is bőven a mostani átlag feletti eredményt tudhat magáénak. Míg 2018-ban matematikából 507, szövegértésből 520, természettudományból 522 pontot értek el a finn fiatalok, addig 2022-ben csak 484-et, 490-et, illetve 511-et.
Kétharmados többségben a rossz hírek
Ami a magyar diákok eredményeit illeti, még sosem értek el olyan kevés pontszámot a matematikai képességek területén a PISA-felmérésen, mint a tavalyin. Átlagosan mindössze 473 pontot szereztek, holott az előző teszten, 2018-ban még 481-et. Igaz, az OECD-országok átlagpontszáma akkorát romlott matematikában négy év alatt (489-es pontszámról 472-re), hogy a hazai diákok most még ezzel az eredménnyel is túlszárnyalják azt (még ha csak egyetlen ponttal is). A magyar diákok egyébként 2006-ban teljesítettek a legjobban a matek területén, 491 pontot elérve.
| PISA-teszt (a magyar diákok átlagos pontszámai) | 2022 | 2018 | 2015 | 2012 | 2009 | 2006 | 2003 | 2000 |
| Matematika | 473 | 481 | 477 | 477 | 490 | 491 | 490 | - |
| Szövegértés | 473 | 476 | 470 | 488 | 494 | 482 | 482 | 480 |
| Természettudomány | 486 | 481 | 477 | 494 | 503 | 504 | - | - |
Hasonlóan szomorú a helyzet a szövegértésnél, itt három pontot romlott a diákok teljesítménye az előző felméréshez képest, összesen 473 pontot szereztek. Ez a valaha mért második leggyengébb eredménynek számít, ennél rosszabbat egyedül 2015-ben produkáltak (470 pont). A legjobb eredményt, 494 pontot egyébként 2009-ben érték el szövegértésben. Hiába romlott nagyot az OECD-országok átlaga a szövegértésben, a magyar diákok 473 pontja még mindig átlag alatti a 476-hoz képest.
Ugyanakkor jó hír is akad, 2018-hoz képest 5 ponttal többet, összesen 486-ot szereztek a magyar diákok természettudományos területen. Igaz, ez még bőven elmarad a valaha mért legjobb eredménytől (504 pont 2006-ban), de 2015 óta kétségtelenül javuló tendenciát mutatnak a tanulók ezen a területen. Sőt, az OECD-romlás miatt ezen a területen is egy ponttal jobban teljesített hazánk, mint az átlag (485 pont).
(Az adatok forrása: OECD)
A hazai eredményeket jobban megnézve az látszik, jelentős eltérések figyelhetők meg nemek szerint. Amennyivel a magyar fiúk jobbak a matematikában a lányokhoz képest (átlagosan 15 ponttal értek el többet, összesen 480-at), szinte pont ugyanannyival teljesítettek eredményesebben a lányok a szövegértésben (16 ponttal voltak jobbak, összesen 481 pont volt az átlaguk). A természettudományok területén ugyanakkor kiegyenlítettebb a kép, a fiúknak 488, a lányoknak 484 pontja lett.
(Az adatok forrása: OECD)
A PISA vizsgálja azt is, milyen körülmények között élnek a gyerekek és ez hogyan hat a teljesítményükre. A gyerekek gazdasági, szociális és kulturális helyzetét felmérve megállapították az úgynevezett szocioökonómiai státuszukat, és ugyancsak lesújtó eredményre jutottak. Akik családi hátterük alapján az alsó negyedbe tartoznak, átlagosan mindössze 414 pontot értek el a matematikai részen, akik viszont a legfelső negyedbe, azok 535-öt. Vagyis a legszerencsétlenebb és a legszerencsésebb sorsú gyerekek eredményei közti különbség 121 pont, miközben az OECD-országok átlaga 93 pont. Ez jól mutatja, hogy a magyar iskolarendszer továbbra sem képes kiegyenlíteni a családi háttérbeli különbségeket. Összevetésként érdemes megnézni, hogy a legjobb európai eredményt elérő észteknél még a leghátrányosabb sorsú diákok is 472 pontot szereztek matekből, míg a legjobb sorsúak 553-at, vagyis ott 81 pont volt a két szélső értékbe tartozó diákok közti különbség.
Szintén szomorú eredmény, hogy legalsó negyedbe tartozó hátrányos helyzetű magyar diákok nemzetközi összevetésében is rosszabbul teljesítettek. Míg a hasonló helyzetű gyerekek az OECD-országokban átlagosan 431 pontot értek el, a magyar diákok ehhez képest is 17 ponttal kevesebbet. Eközben a családi hátterük alapján a legfelsőbb negyedbe tartozó magyar diákok túlszárnyalták az OECD-országok azonos területen mért átlagos pontszámát (525 pont), még hozzá tíz ponttal (535 pont).
A régiós középmezőnyben vagyunk
Közép-kelet-európai összevetésben Magyarország a középmezőnyben van. A lengyelek, a csehek és az osztrákok mindhárom területen jobban teljesítettek hazánknál, míg a szlovének matematikában és természettudományban szárnyalták túl hazánkat. A horvát diákok már csak a szövegértésnél értek el éppen hogy csak több pontot, mint a magyarok, míg a szlovákok, a szerbek, az ukránok és a románok egyértelműen gyengébb eredményt értek el nálunk. Fontos megjegyezni, a 2022 februárjától háború sújtotta Ukrajna 27 régiójából csak 18 vett részt a felmérésben, amit ugyanazon év októberében írattak meg a diákokkal. Érdekesség, hogy a jelenleg is zajló konfliktus ellenére összességében jobban teljesítettek a résztvevő ukrán tanulók a románoknál a matek és a természettudomány területein, míg szövegértésben éppen ugyanannyi pontot értek el.
(Az adatok forrása: OECD)
Hogyan érzik magukat a magyar diákok?
A PISA-teszt nemcsak a tanulók tanulmányi teljesítményét mérte fel, hanem többek közt azt is, mennyire érzik jól magukat. A magyar diákok 81 százaléka arról számolt be, hogy könnyen barátkozik az iskolában (az OECD-átlag 79 százalék), míg 80 százalékuk arról, hogy az iskolához tartozónak érzi magát, ami 5 százalékkal haladja meg az OECD-átlagot). Összesen 12 százalékuk mondta azt, hogy magányos az iskolában, és 13 százalékuk, hogy kívülállónak érzi magát az intézményben. Míg az OECD-országokban a diákok 18 százaléka érezte úgy, hogy nem elégedett az életével, Magyarországon ez az arány 13 százalék volt. A gyerekek 7 százaléka nem érzi magát biztonságban az iskola felé menet (OECD-átlag: 8 százalék), míg 5 százalékuk számolt be arról, hogy nem érzi magát biztonságban az osztályteremben (OECD-átlag: 7 százalék). A magyar diáklányok 21 százaléka azt jelezte, havonta legalább néhány alkalommal zaklatják az iskolában (bullying), míg a fiúk esetén ez csak 16 százalék volt.
Nagyobb tanárhiányról számolnak be az igazgatók
A tavalyi PISA-felmérés szomorú eredménye, hogy az iskolaigazgatók beszámolói szerint egyre kevesebb szülő vesz részt gyermeke tanulmányi életében – ez a tendencia Magyarországon is visszaköszönt. 2022-ben a hazai diákok 16 százaléka járt olyan iskolába, ahol az intézményvezető visszajelzése szerint legalább az összes család fele megvitatta a tanárokkal a gyereke tanulmányi előrehaladását az előző tanévben – méghozzá úgy, hogy ezt ők kezdeményezték. 2018-ban ez az arány még 28 százalék volt. Pedig a jobb matematikai eredmények összefüggtek a nagyobb arányú szülői bevonódással. Ami a tanárok segítségét illeti, a magyar diákok 62 százaléka számolt be arról a matekórák kapcsán, hogy a pedagógus érdeklődést mutat az összes diák tanulmányi előmenetele iránt. 67 százalékuk pedig azt állította, hogy a tanár extra segítséget ad, ha szükséges.
A felmérés a covidra is kitért. A magyar tanulók 52 százaléka számolt be arról, hogy iskolájuk épülete három hónapnál tovább volt lezárva a járvány miatt. Általánosságban nézve azokban az oktatási rendszerekben, ahol a diákok teljesítménye magas maradt és nőtt az iskolához való tartozásuk érzése, kevesebb tanuló tapasztalt hosszabb iskolai lezárást. A magyar diákok 25 százaléka tapasztalta a távoktatás során, hogy legalább heti egyszer problémát okozott neki az iskolai feladatok megértése, míg 21 százalékuknak az, hogy találjanak valakit, aki segít nekik az iskolai munkában. Ami a jóllétüket illeti, 17 százalék mondta azt, hogy naponta volt valaki az iskolából, aki megkérdezte, hogyan érzi magát.
A PISA-teszt a tanárhiányról is kérdezte az iskolaigazgatókat. Ami a magyar állapotokat illeti, a diákok 41 százaléka járt olyan intézménybe az igazgatók beszámolói szerint, ahol az oktatást nehezíti, hogy nincsen elég pedagógus, míg 16 százalékuk olyan intézménybe, ahol nem megfelelően vagy rosszul képzett tanárok jelentenek problémát. 2018-ban ezek az arányok még alacsonyabbak voltak: 34 százalék, illetve 10 százalék.
