Szabotázs a közmédiában

Meghamisította az MTVA egy pedagógus nyilatkozatát. Ne már! Komolyan? Az MTVA? Ezt nem hiszem el! Amúgy meg nem is hamisították meg, csak éltek a szerkesztői szabadsággal – az nagyon megy arrafelé. Ha például valami több tízezres demonstráció nem fér bele a híradóba, vagy a miniszterelnök rokonságában történik hirtelen gazdagodás, lebukik ez vagy az a közbeszerző, de elfelejtenek beszámolni róla, mindjárt felüti a fejét a Kunigunda útján a szerkesztői szabadság, hisz’ hadd döntse már el a közszolgálati kolléga, hogy miről tájékoztatja, avagy nem a nagyérdeműt. Tehát szó sincs hamisításról, csupán a megszólaltatott pedagógus túl hosszasan beszélt. Ehhez van szokva, szájbarágósan magyarázni a kelekótya nebulóknak, a televíziózás azonban feszes műfaj, a műsorperceket aranyárban mérik gyártásilag, nyilván az MTVA is kénytelen egy-egy interjúban a lényegre koncentrálni. És hát azt mondta a tanár, amit? Azt. Akkor meg? Ha én például az MTVA kamerája elébe kerülnék, és, mondjuk, azt nyilatkoznám Orbán Viktorról, hogy fantasztikus tehetségű politikus, a magyar történelem egyik meghatározó figurája, akinek a nevéhez immáron odailleszthetjük a korszak kiegészítést, majd azzal folytatnám, viszont kár, hogy ez a korszak a már említett magyar történelem egyik legszomorúbb, legkiábrándítóbb, legfájdalmasabb időszaka, mert ez a fantasztikus tehetségű politikus arra használta a képességeit, aztán a hatalmát, hogy eldeformálja az alapjáraton sem egészséges társadalom lelkét, s erre építsen teljhatalmú és teljgazdagságú familiáris birodalmat, egy szavam se lehetne, ha mindebből az önmagában a miniszterelnök úrról pozitív képet festő első rész kerülne adásba. Ja, de.

A közmédia egyébként is nagy formát mutat, amióta elveszítette a Bajnokok Ligája mérkőzéseinek közvetítési jogát. Megütötte őket ez, na. Pedig milyen jó volt, hogy ingyen nézhette bárki a legjobb mérkőzéseket, az a nagyjából 7 milliárd (azaz hétezermillió) forint pediglen, amit ezért eddig átutaltak az Európai Labdarúgó-szövetségnek, nem tétel, ha a meccsek szünetében látható rövid, tömör, frappáns hírösszefoglalók közszolgálati értékét is beletesszük a pénzügyi egyenletbe. Az meg kifejezetten pitiánerség lenne, ha nekiállnánk osztani-szorozni, hogy adófizetőként mennyibe is fáj nekünk az ingyennézés lehetősége per kopa, pláne, ha csupán a valóban BL-rajongókra arányítanánk a bekerülési költséget. Tehát félre pitiánerkedést – ott tartottam, hogy a közmédia hírszolgáltatása igen szépen muzsikál mostanság, és ezt minden irónia nélkül, halálosan komolyan így gondolom, ugyanis az M1 Híradójában sorra jelennek meg a Nemzeti Együttműködés Rendszerét és a Fideszt leleplező műsorelemek. Csak ügyesen oda kell figyelni a részletekre.

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap június 9-én megjelent, 2023/23. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!