Négy éve, ahogy sokakat, engem is sokként ért Donald Trump győzelme az amerikai elnökválasztáson. Akkor pár hónapra voltunk a Momentum NOlimpia népszavazási kezdeményezésétől, és az amerikai történések még inkább megerősítették bennem a régóta érlelődő gondolatot: az Orbán-féle korrupt, önkényes hajlamú, a Nyugat értékeit tagadó vezetők nemhogy nem fognak rövidtávon eltűnni, de egyre többen lesznek.
Hamar bebizonyosodott, hogy igaza volt azoknak, akik tartottak Trump győzelmétől, az új elnök akarva-akaratlanul, de hozzájárult a nyugati világ legfőbb kihívóinak, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök céljainak megvalósulásához. Mi ezt a saját bőrünkön érezhetjük: az Egyesült Államok szinte csendben nézte végig, ahogy Magyarország Orbán alatt orosz és kínai ügynökök fészke lett. A Karmelita kolostortól kőhajításnyira hallgatózhat a KGB a Nemzetközi Beruházási Bank fedésében, az orosz titkosszolgálat hozzáfér a „nemzeti konzultáció” kitöltői és a metrón internetező budapestiek adataihoz. A kínaiak pedig a vasutainkban és egyéb stratégiai fontosságú eszközeinkben szereznek tulajdont, és kémközpontot telepítenek Magyarországra, ki tudja, milyen ígéretekért cserébe.
Orbán alatt Magyarország megszűnt a Nyugat egyik bástyája lenni, itt, Európa közepén. Orbán Magyarországa csendben van, amikor orosz tankok szakítják szét a velünk szomszédos és a Nyugat felé igyekvő, százhúszezer magyarnak otthont adó Ukrajnát. Orbán Magyarországa csendben van, amikor az elnyomó, erőszakos kínai rendszer koncentrációs táborokba zárja saját népének egy részét a vallása miatt, vagy amikor a Dél-kínai-tenger einstandolásával félemlít meg kisebb, szabad ázsiai népeket. Nem szólalunk fel, mert a markukban vagyunk.
Donald Trump pedig nemcsak hagyja, hanem bátorítja a keleti térnyerést hazánkban, nyugati horgonyunk felhúzását. Bátorítja azzal, hogy a NATO-t – biztonságunk első számú garanciáját – cinikusan holmi viseltes, már eldobható ruhadarabként kezeli. És bátorítja azzal is, hogy a szabad, demokratikus, nyugati világ egységének erősítése helyett Orbán Viktorhoz hasonlóan keleti despotákkal, putyinokkal és kim dzsong-unokkal cimborál. Ezért válunk mi is az egyre agresszívabb Kreml és a puha eszközökkel operáló, ám nem kevésbé elnyomó, sőt, sokkal veszélyesebb és kegyetlenebb Peking martalékává Magyarországon és Európában.
1956-ban és 1990-ben már ráléptünk a helyes útra. Otthonunkká tettük – az elnyomó Szovjetunió helyett – Európát. Ez az Európa ma a világ legélhetőbb és leggazdagabb helye. Ez csak azért lehet így, mert az Egyesült Államok nemcsak közös történelmi, kulturális és kereskedelmi térben létezik velünk, hanem diplomáciai és katonai erejével a biztonságunkról is gondoskodik. Mert a Nyugat értékrendje – a szabad, demokratikus világ, benne velünk, magyarokkal – számára is fontos.
November harmadikán az amerikaiak utat választanak – nem csak maguknak, hanem nekünk, magyaroknak, európaiaknak is. Egy széteső, erőszakos, elnyomó világ, vagy egy összetartóbb, szabadabb, békésebb világ útját.
Trump útjával mi itt Magyarországon, itt Európában, csak rosszul járhatunk. Amerika befelé fordul, mi pedig az orosz tankok és a piszkos kínai tőke játszóterévé válunk.
Joe Biden útja ezzel szemben az erős Nyugat, az erős Európai útja. Egy olyan Egyesült Államok útja, amely a védővámok helyett a szabadkereskedelem bajnoka. Amely az autokraták helyett a demokráciákat öleli keblére. Amely erős ellensúly Putyin Oroszországával, Hszi Kínájával, és az Irántól Szudánig elszabadult erőszakos rendszerekkel szemben.
Minél kevésbé garantálja a biztonságunkat, képviseli az értékeinket Amerika, minél gyengébb, minél sebezhetőbb Európa, minél inkább kitett az oroszoknak és a kínaiaknak Magyarország, annál távolabb nyúlhat, annál szabadabban élősködhet nemzeti vagyonunkon Orbán és családja. Ezért áll ki Orbán Viktor Trump mellett. Voltak már vezetőink, akik az Egyesült Államok gyengülésében, a keleti diktatúrák erősödésében bíztak: Rákosi Mátyás és Kádár János. Hozzájuk zárkózik fel a miniszterelnök.
És ezért kell kiállnunk nekünk, az európai Magyarország híveinek Biden mellett. Minél erősebb, minél elkötelezettebb a Nyugat mellett Amerika, annál erősebb, annál magabiztosabb, annál gazdagabb Európa, és annál előbb vethetjük le az orosz és kínai béklyót, zavarhatjuk el Orbánt és csatlakozhatunk igazán Európához mi, magyarok is.
Egy erős Magyarországért, egy erős Európáért, egy erős Nyugatért: szorítsunk Joe Bidennek!
A szerző a Momentum elnöke.
A Publicisztika rovatban megjelenő írások nme feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.
