Nincs könnyű helyzetben az, aki követni akarja, hogy mi történik európai szinten oltásfronton. Ezen a héten sok mindenben okosabbak lettünk, de egyetlen dologról nem tudunk többet: mikor lesz elég oltás az EU-ban.
Arató László
Az EU és az AstraZeneca gyógyszercég közötti vita már nem is csak arról folyik, hogy a vállalat mennyi oltást szállít március végéig, hanem arról, hogy a megbeszélt találkozókat ki és mikor mondta le. Mindez jól mutatja, hogy mennyire felfokozott a hangulat.
A cél az, hogy nyárra a lakosság 70 százalékát beoltsák. Az oltási igazolás pedig egyelőre egy orvosi dokumentum lesz.
Üzentek Magyarországnak és Lengyelországnak: az új elnökség haladni szeretne a függőben lévő hetes cikk szerinti eljárásokkal is.
Egy friss felmérésből kiderült, Magyarországnál csak Bugáriában és Franciaországban alacsonyabb az „oltakozási” kedv.
Eddig csak képviselőket lehetett kizárni. Most azt szeretnék, hogy képviselői csoportokat is meg lehessen fosztani a frakciótagságtól.
A rólunk készített értékelés meglehetősen lehangoló, mezőgazdaságunk sok területen elérhetetlen messzeségben van az uniós színvonaltól.
Az EU 24 tagjának nem volt kifogása a nemek egyenjogúságának támogatásával, a megkülönböztetések felszámolásával kapcsolatban – csak a lengyel, a bolgár és a magyar kabinetnek.
Ennek vétózásával komoly uniós érdeket sértene a magyar kormány. Pedig a megállapodás egyik célja az illegális migráció elleni küzdelem.
Ez az első oltóanyag, amely uniós zöld jelzést kapott. December 27-én kezdődhet az oltás.
A fideszes politikus úgy érzi, kiérdemelte „a legtöbbször bocsánatot kérő európai parlamenti képviselő” címét.
A Parlament kifejezte azon szándékát is, hogy ha a jogszabályt Magyarország és Lengyelország megtámadja az Európai Bíróság előtt, akkor az uniós törvényhozás gyorsított eljárást fog kérni.