HIRDETÉS
HIRDETÉS

A Föld képes lenne akár a jelenleginél háromszor több embert is eltartani

Szerző: | 2020. október 11., 07:03 | Tudomány

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Rájöttek, miként képes védekezni a maláriát okozó egyik parazita. Komoly eredményt értek el az űrben megfigyelhető sugárkitörések, sugárzási események tanulmányozásában. E heti tudományos lapszemle.

A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!

eLife (pdf)

Az amerikai Duke Egyetem kutatói rájöttek, miként képes védekezni a maláriát okozó egyik parazita, a Plasmodium falciparum a magas láz ellen. Az egysejtű plazmódiumok a fertőzött szúnyogból csípés útján a véráramba kerülve hidegrázással járó lázrohamokat okoznak. A mikroszkopikus tesztek azt mutatták, a 37 Celsius-fokról 40-41 fokra növekedő hőmérséklet hatására egy foszfatidil-inozitol 3-foszfát – PI(3)P – nevű lipidet kezd el termelni a kórokozó, amely aktivál egy hősokknak ellenálló, Hsp70 nevű fehérjét is. Ezek pedig beburkolva a parazitát, megvédik a magas hőmérséklettől.

A kutatók szerint felfedezésük azért kulcsfontosságú, mert a kórokozók – a tapasztalatok szerint – egyre inkább ellenállnak az 1970-es évektől bevezetett gyógyszereknek. Mivel pedig most már lehet tudni a parazita védekezési mechanizmusát, megfelelő kezeléssel, PI(3)P-szintet csökkentő anyagok bevonásával el lehet pusztítani a kórokozót. E két anyag nélkül ugyanis a láz akár belülről is felemésztheti a parazitát. A maláriaveszélyének a Föld lakosságának fele ki van téve, évente mintegy 200 millióan kapják el, akik közül mintegy 400 ezren bele is halnak a betegségbe.

Global Environmental Change (pdf)

Megfelelő keretek között a Föld képes lenne akár a jelenlegi populációnál háromszor több embert is eltartani, ráadásul úgy, hogy nem kéne visszazuhannunk a kőkorba – állítja egy nemzetközi kutatócsoport friss tanulmánya. A leedsi, a Lausanne-i és a Yale egyetemek szakemberei egy 2050-ig, kifejezetten a globális energiafelhasználásra fókuszáló összetett számítási modell alapján azt írták, odafigyeléssel egy fenntartható, nyomormentes életminőséget lehetne elérni mindenki számára, miközben az energiafelhasználást 60 százalékkal is lehetne csökkenteni. „Ahhoz, hogy egyenlő teret biztosítsunk a bolygónkra várt új emberek számára, a globális fogyasztási szokások nagyszabású megváltoztatására, a modern technológia széles körű elterjesztésére és a globális tömeges egyenlőtlenségek felszámolására van szükség” – állítják a kutatók.

Modelljük fejenként napi 2000-2150 kalóriával, 15 m2/fő lakóterülettel, fejenként 50 liter tiszta vízzel, benne 20 liter fürdésre használható meleg vízzel, tíz év felett egy mobiltelefonnal, háztartásonként egy laptoppal és évi 5-15 ezer kilométer/fő tömegközlekedési távolsággal számol. A kutatók szerint ugyan tanulmányuk csak egy globális modell, sok megkötéssel, ugyanakkor bizonyítja, ma elérhető technológiákkal is megvalósítható a fenntartható élet sok milliárd ember számára.

Journal of Geophysical Research: Space Physics

Komoly eredményt ért el a japán Nemzeti Sarkkutató Intézet az űrben megfigyelhető sugárkitörések, sugárzási események tanulmányozásában. A téma azért kulcsfontosságú, mert ahhoz, hogy meg tudjuk védeni az űrhajósok, illetve az eszközök épségét, ismerni kell a jelenséget. A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) letisztázott, relativisztikus elektron kicsapódás (REP) elnevezésű esemény során a magas energiájú elektronok – a fénysebesség jelentős részével – áthaladnak az űr területein. A friss kutatások azt mutatják, több tényező is szerepet játszat a REP-eseményekben: a Föld magnetoszférájában a plazmán (ionizált gázon) keresztül terjedő elektromágneses hullámok, illetve a kórusoknak nevezett, whistler módusú elektromágneses hullámok – ez utóbbiak szerepet játszanak a sarki fény jelenségében is.

– Egyértelműen bizonyosodott, hogy a REP-események időbeli változását az ISS-nél a mágneses egyenlítő közelében lévő különféle plazma-hullámok okozzák – írták a szakemberek. Rjuho Kataoka és csapata azt keresi, miként lehet – az időjáráshoz hasonlóan – előrejelezni ezeket a hullámokat, kitöréseket. „A végső cél egy egységes elmélet megalkotása, hogy megértsük az energetikai részecskék és a plazmahullámok kölcsönhatását, valamint a sugárterhelésnek a légkörre, az űrhajókra és az emberekre gyakorolt hatását” – közölte a kutatást vezetője.

Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/41. számában jelent meg október 9-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/41. számban? Itt megnézheti!

Címkék: energiatakarékosság, fenntarthatóság, malária, mikrobiológia, orvostudomány, sugárkitörés, sugárzás, Tudományos lapszemle, űrkutatás


HIRDETÉS

HIRDETÉS

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

HIRDETÉS

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Pin It on Pinterest