HIRDETÉS
HIRDETÉS

Meggyógyultak, mégis hónapok óta szenvednek a szövődményektől

Szerző: | 2020. október 21., 11:21 | Tudomány

Védőruhába öltözött egészségügyi dolgozó koronavírussal fertőzött beteg szerepét eljátszó statisztát lát el a járványügyi bevetési egység gyakorlatán az Észak-Közép-budai Centrum Új Szent János Kórház és Szakrendelõ Kútvölgyi tömbjében, Budapesten 2020. augusztus 27-én (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Eddig keveset beszéltek róla, de egyre több tanulmány foglalkozik a Covid-19-betegségen átesett páciensek utóéletével, a várható szövődményekkel. Miután a SARS-CoV-2-fertőzés erősebben érinti az idősebbeket, illetve azokat, akiknek több alapbetegségük van, ezért a kutatások eddig elsősorban rájuk fókuszáltak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közlése szerint a COVID-19 esetek akár 80 százaléka tünetmentes vagy enyhe lefolyású, és ezért sokan azt hiszik, hogy gyorsan – két-három hét alatt – túl lesznek rajta, és utána sincs miért aggódni. A kutatások azonban azt mutatják, nemcsak a súlyos koronavírusos betegeknek lehetnek elhúzódó tüneteik, hanem azoknak is, akik különösebb viszontagság nélkül kigyógyultak a fertőzésből. Azokról van szó, akik nem tartoztak a rizikós csoportba, mégis komoly és hosszan tartó egészségügyi problémákkal kell szembenézniük, aminek nem látni a végét. Még az enyhe lefolyású esetek is több veszélyt és komplikációt rejthetnek, mint eleinte gondolták.

Több szervrendszeri rendellenességet okoz 

Ezt az úgynevezett long Covid – elhúzódó Covid – jelenséget vizsgálták a Mayo Clinic Healthcare, a University College London (UCL) és az oxfordi Perspectum egészségügyi szakértői a napokban megjelent tanulmányukban, amely az orvostudományi eredményeket közlő medrxiv.org honlapon jelent meg. (A tanulmány még nem esett át a szokásos független ellenőrzésen, mint ahogyan ez gyakori most, amikor a járvány miatt elöntik a tudományos oldalakat az el nem bírált kutatások.) 

A szerzők olyanok körében végeztek vizsgálatot, akik nem tartoztak a nagy kockázatú csoportba, bizonyítottan elkapták a vírust, ám hónapokkal a felgyógyulás után is még gyengének érezték magukat, elhúzódó tünetekre panaszkodtak. (Long Covidról akkor beszélhetünk, ha a megfertőződés után három hónappal is makacs tünetei vannak a korábbi betegnek.) 


HIRDETÉS

A kutatók a betegség egyes szervek – szív, tüdő, vese, máj, hasnyálmirigy és lép – működésére gyakorolt hatását összegezték kérdőív, vérvizsgálat és MRI segítségével. 2020 áprilisa és szeptembere között 201 embert vizsgáltak meg (a medián életkoruk 44 év volt), a csoport 70 százaléka nő, 87 százaléka fehér, 31 százaléka pedig egészségügyi dolgozó volt. Csak 18 százalékuk került kórházba a koronavírussal, illetve az alapbetegségek közül az elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a szívbetegség  20, 6, 2 illetve 4 százalékukra volt jellemző. 

A fertőzés első tüneteinek jelentkezése után mintegy 140 nap elteltével a leggyakoribb tünetek a következők voltak: az érintettek 98 százalékban fáradtságra, 88 százalékban izomfájdalomra, 87 százalékban légzési nehézségekre és 83 százalékban fejfájásra panaszkodtak. Gyakori, 92 illetve 73 százalékos volt körükben a szívvel és légzéssel kapcsolatos, valamint az emésztőszervekkel kapcsolatos probléma. A megkérdezettek 99 százalékának négy vagy több, 42 százalékának pedig tíz vagy annál is több tünete volt. Több mint a felük (52 százalékuk) küzdött azzal, hogy a mindennapi tevékenységek elvégzése is állandó nehézséget okozott, 20 százalékuk panaszkodott nehéz légzésre. Azok, akik kórházba is kerültek, egyfelől idősebbek voltak, másfelől nagyobb valószínűséggel panaszkodtak arra, hogy járni se nagyon tudtak. A kutatók szervi károsodás nyomait fedezték fel a szívben (32 százalék), tüdőben (33 százalék), vesében (12 százalék). májban (10 százalék) hasnyálmirigyben (17 százalék) és a lépben (6 százalék). A vizsgálatban résztvevők 66 százalékánál egy szervrendszeri, 25 százalékánál több szervrendszeri rendellenességet találtak. 

Tehát egy viszonylag fiatal és alacsony kockázatú csoportban – amelynek tagjai elhúzódó tünetekre panaszkodtak – a résztvevők csaknem 70 százalékánál egy vagy több szervi rendellenességet lehetett észlelni a fertőzés első tüneteinek észlelése után négy hónappal – összegezték a kutatók. 

Még rosszabb is lehet utána

A koronavírus utóhatásait vizsgálta a brit Nemzeti Egészségügyi Kutatóintézet (NIHR) is, amely ugyancsak riasztó megállapításokat tett közzé. A kutatók szerint esetenként a légzőrendszer, az agy, a szív és a keringési rendszer, az emésztőrendszer, a vese, a máj és a bőr komoly károsodásával lehet számolni. Ráadásul a tartós tünetek életkortól függetlenül jelenhetnek meg, és azoknál is súlyos szervi rendellenességek léphetnek fel, akik magán a vírusfertőzésen látszólag könnyedén – akár otthon, kórházi kezelés nélkül – átestek. 

A jelentés szerint a tartós Covid szindrómában szenvedők tünetei négy formában jelentkezhetnek: ilyen a tüdő és a szív maradandó károsodása, az intenzív osztály utáni  kritikus állapot, a nem múló fáradtság érzése, és a Covid-19 tünetek fennmaradása még akkor is, ha már rég negatív tesztet produkált a páciens. A kutatók riasztónak találták, hogy a szóban forgó betegek nem mindegyikének volt szüksége kórházi ellátásra, hanem jó páran enyhe tünetekkel megúszták – sőt, volt, akit nem is teszteltek –, később mégis elkezdett rosszabbodni az állapotuk. 

A jelentés szerint egyre világosabb, hogy egyesek számára a koronavírus hosszan tartó betegséget jelent. A tartós Covidban szenvedők állapota gyakran ingadozik, előfordul, hogy bizonyos szervekben a tünetek enyhülnek, ám megjelennek egy másikban. Sokan számoltak be arról, hogy a kezdeti fertőzés után hónapokig képtelenek voltak dolgozni, tanulni, vagy ellátni szeretteiket. Depresszió, szorongás és zavart gondolkodás is jelentkezhet. Az orvosok se tudják sok jóval biztatni őket, mert nem tudják megmondani, mikor gyógyulnak ki a tünetekből.

Mostanában mind többen állnak a nyilvánosság elé, hogy megosszák tapasztalataikat, és így figyelmeztessék társaikat: Jade Gray-Christie 32 éves brit nő például roppant aktív életet élt, mielőtt márciusban elkapta volna vírust. Nem került kórházba és már otthonról dolgozott részmunkaidőben, ám május  vége felé hirtelen mellkasi fájdalmakra kezdett panaszkodni, légszomjjal küszködött, és krónikus fáradtság vett rajta erőt. Hónapokon át tartott ez az állapot, és az orvosok sem tudtak érdemben segíteni rajta. 

Idehaza is vannak elhúzódó Covid-áldozatok: nemrég számolt be az RTL Híradó arról a magyar férfiról, aki az elsők között esett át Magyarországon a koronavírus-fertőzésen, majd öt hónapig nem érezte az ízeket és a szagokat, és ezek az érzékelések teljes mértékben egészen mostanáig nem tértek vissza. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának főorvos is beszélt arról, hogy az esetek körülbelül 40 százalékában jelentkezik szívbetegség, izomrendszert érintő fáradtság, különböző alvászavarok és általános gyengeség. A gyógyultak tüdőkapacitásának szintje gyakran nem áll vissza az eredetire, sőt, az intenzív osztályra került embereknél poszttraumás stressz szindróma is jelentkezhet.

A Facebookon több tízezres létszámmal már számos long Covid támogatói csoport alakult, ahol a tagok elmondhatják történetüket, illetve azt, hogyan lehet együttélni az állandó tünetekkel, miközben egyes orvosok még mindig nem veszik eléggé komolyan őket. 

Gyerekcipőben az utógondozás

Az első „long Covid” tanulmányok egyébként már hónapokkal ezelőtt megjelentek, egy nyári tanulmány szerzői például 143, korábban koronavírusos beteg állapotát követték, és arra jutottak, hogy a vizsgáltak 87 százalékának legalább egy tünete fennállt még a fertőzést követő 2 hónap után is, és több mint 50 százalékuknál állandó tünet maradt a fáradtság. 

Miután új betegségről van szó, nehéz biztosat mondani, de az orvosok szerint a mostani koronavírus-járvány hosszan elhúzódó tünetekkel jár, és több embert érintenek a szövődmények, mint más fertőzések esetében. S mint hangsúlyozzák, még azok is számíthatnak csekély vagy súlyosabb, esetleg maradandó egészségkárosodásra, akik nem kerültek kórházba, és nem kellett őket intenzíven, lélegeztetőgépre kötve ápolni.

Tapasztalat híján nem lehet megmondani, mikor gyógyulnak ki a tünetekből – vagy hogy kigyógyulnak-e valaha a szövődményekből. A WHO szerint a 2003-2004-ben megjelent SARS koronavírus esetében a páciensek 40 százaléka még három és fél évvel később sem tudta utolérni önmagát. Most is érdemes megfontolni az embereknek, mennyire érdemes kockáztatni, ha az új koronavírus hosszabb távon komoly életminőség-romlással járhat. 

A brit kutatók szerint azért is fontos erről beszélni, mert a járvány második hullámában az egészségügyi intézményeknek is fel kell készülniük a tartós Covid-szindrómában szenvedők utógondozására, állapotuk követésére. Az Egyesült Államokban például a New York-i Mount Sinai kórházban már külön központ foglalkozik a Covid utáni utókezeléssel, de másutt is több klinika, egészségügyi központ ajánlja szolgáltatásait. Ami a hazai gyakorlatot illeti, a koronavírus veszélyes utóhatásaival kapcsolatban a magyar hatóságok eddig nem nagyon nyilatkoztak, és nem igazán lehet tudni, ki és hogyan szűri itthon az ilyen eseteket. Sőt, az eddigi tapasztalatok sem utalnak arra, hogy nálunk különösebben követnék a betegek sorsát. Ezzel kapcsolatban feltettük kérdéseinket az Operatív Törzsnek, amennyiben válaszolnak rá, cikkünket frissítjük. 

Címkék: koronavírus-járvány, long Covid, medrxiv.org, szervi rendellenesség, tünetek, utóhatás


HIRDETÉS

HIRDETÉS

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS

Hirdetés

Már 70 éve mesél a Móra Kiadó
HIRDETÉS

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Pin It on Pinterest