Brit Antarktisz-kutatók kimutatták, hogy a Déli-sark szárazföldi jegének olvadása olyannyira felgyorsult, hogy az az elkövetkező évtizedekben az egész Nyugat-antarktiszi-jégpajzs pusztulásához fog vezetni (és jelentősen növeli ezzel a világtengerek szintjét), függetlenül attól, hogy milyen mértékben sikerül megvalósítani az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentését. Vagyis a jégpajzs már átbukott az úgynevezett átbillenési pontján. E pont után olyan öngerjesztő folyamatok indulnak el a földi klímát meghatározó rendszerekben, amire már nincs hatásunk, és az átalakulás megállíthatatlanná válik. Arra azonban felhívják a figyelmet, hogy e felismerés nem szabad, hogy a klímaváltozás elleni erőfeszítések elengedését eredményezze, hiszen azoknak sok egyéb éghajlati rendszerre lehet még pozitív hatásuk.
A Brit Antarktisz-kutató Intézet kutatása szerint a jégpajzs olvadása egyre csak gyorsulni fog, immár az emberi tevékenységtől függetlenül is. Még ha sikerülne is az üvegházhatású gázok kibocsátását olyannyira visszanyesni, hogy a globális felmelegedés mértéke nem fogja meghaladni az 1,5 Celsius-fokot az ipari forradalom előtti időkhöz képest (amire egyébként nagyon kicsi az esély, tekintve például, hogy a szeptemberi átlaghőmérséklet már 1,75 fokkal haladta meg az ipari forradalom előtti értéket), a 21. század fennmaradó részében a jégpajzs olvadása akkor is háromszor gyorsabb lesz, mint az a 20. században volt.
Kaitlin Naughten, a kutatás vezetője elmondta, hogy „úgy tűnik, elvesztettük a Nyugat-antarktiszi jégpajzs feletti ellenőrzést. Ha meg akartuk volna óvni a jégpajzsot a történelmi állapotában, akkor már évtizedekkel ezelőtt tenni kellett volna a klímaváltozás ellen”. A jégpajzsban jelenleg annyi víz van befagyva, ami akár 5 méterrel is megemelheti a világtengerek szintjét. A kutatók komputerszimulációkat végeztek, és azt modellezték, hogy hogyan alakulhat a jégpajzs olvadása a jövőben, ha a párizsi klímamegállapodásban lefektetett négy féle emissziós forgatókönyv egyike vagy másika valósul meg. Kiderült, hogy ezeknek kevés hatásuk lesz az olvadás ütemére: az így is-úgy is végbe fog menni.
A Nature Climate Change folyóiratban megjelent eredmények szerint 1,5, 2 és 3 fokos felmelegedés esetén nagyjából azonos ütemű jégolvadásra számíthatunk. A felfedezésben semmi jó nincs, legfeljebb az, hogy minden új tudás segíti a következményekre való felkészülést. „A jó hír, hogy ha jó előre felismerjük e helyzetet, akkor a világnak több ideje marad alkalmazkodni a tengerszint-emelkedéshez. Ha csökkentjük az üvegházgázok kibocsátását, lassíthatjuk a tengerszint-emelkedést, és több időnk marad a felkészülésre” – folytatta Kaitlin Naughten.
