Aszteroidaminta érkezik vissza a Földre

Aszteroidaminta érkezik vissza a Földre

A szonda leérkezésének fantáziaképe (Fotó: NASA)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Ha minden jól megy, vasárnap délután 5 óra körül egy távoli aszteroidából származó mintát szállít házhoz egy ember alkotta űreszköz, és ezt élőben lehet nézni a YouTube-on. Az OSIRIS-REX küldetést hét évvel ezelőtt indították a Bennu aszteroidához. A szonda mintát vett a felszínéből, azt elraktározta egy kapszulában, majd visszatért vele bolygónkhoz. Ha megfelelők lesznek a körülmények, ma fogja a kapszulát ledobni a utah-i sivatagba. Az űrkutatók azt remélik, hogy a begyűjtött minták közelebb visznek majd minket a Naprendszer, illetve a földi élet keletkezésének megértéséhez.

A tervek szerint a mintatároló kapszula magyar idő szerint vasárnap 16:55-kor földet érni Salt Lake Citytől 128 kilométerre délnyugatra, a sivatagban. A kapszula érkezését élőben lehet nézni a NASA YouTube-csatornáján. A cikk írásakor még nem volt biztos, hogy elindítják a kapszula leejtését. A NASA szakemberei a tervezett művelet előtt fogják eldönteni, hogy az ejtés nem veszélyeztet-e emberi életet vagy épületeket a felszínen. Ha ez lenne a helyzet, akkor lefújják az ejtést, és eltérítik a szondát. Ebben az esetben azonban a minta hazahozatalára legközelebb 2025-ben lesz lehetőség.

Ha úgy döntenek, hogy mehet a menet, akkor magyar idő szerint 12:42-kor fog a kapszula belépni a Föld légkörébe, és nagyjából négy órával később ér majd földet. Az utolsó fázisban fékező ejtőernyők nyílnak majd ki rajta, hogy szép finoman huppanjon a talajra. 

A Bennu aszteroida azokból a gázokból és porból állt össze, amelyből évmilliárdokkal ezelőtt létrejöttek a Naprendszer bolygói. Így a felszínét borító laza por, vagy regolit, a csillagrendszerünk ősállapota afféle kövületének tekinthető. Egyes elméletek szerint annak idején a Bennuhoz hasonló aszteroidák hozták a Földre az élet építőköveit is. Csakhogy nagyon nehéz ezeket az építőköveket a régmúltban a Földbe csapódott meteoritokon vizsgálni, mert a becsapódás átalakítja a szerkezetüket. Ezért a ma is az űrben keringő aszteroidákból lenne sokkal jobb mintát gyűjteni.

Egyszer már sikerült ez a mutatvány: 2020-ban egy japán szonda sikerrel hozott haza néhány grammot a Föld-közeli Ryugu aszteroidából. A NASA tudósainak reményei szerin, ha minden igaz, az OSIRIS-REX kapszulájában ennél sokkal több, két dekányi aszteroidaminta is lehet. A szondát 2016-ban indították, majd az üzemanyagkímélés érdekében meglehetősen bonyolult pályát leírva két évvel később jutott el a Bennuhoz. A következő két évben a szonda az aszteroidát vizsgálta, és keresték azt a pontot rajta, ahonnan a legsikeresebben vehetnének mintát. 

2020 októberében aztán a szonda óvatosan megérintette az aszteroidát: egy rugós mintavevő karral nekiütközött, (remélhetőleg) jó adag port markolt fel a felszínéről, majd néhány másodperccel később elrugaszkodott a felszínről, és visszatért az aszteroida körüli biztonságos pályára. Fél évvel később aztán a szonda elindult hazafelé, hogy két év alatt érjen a Föld közelébe. A szonda a mintagyűjtő kapszula ledobása után sem vonul nyugdíjba: elindul az Apophis Föld-közeli aszteroida felé, amely 2029-ben fog meglehetősen közel (a Föld-Hold távolság egytizedének megfelelő távolságban) elhúzni mellettünk, hogy azt vizsgálja, a jövőben hogyan lehet majd eltéríteni azokat az aszteroidákat, amelyek el akarnának trafálni minket.