Interjút adott Orbán Viktor, miniszterelnök az Origo-nak, a cikket az online oldal főszerkesztője, Gábor László és Kovács András készítette. A kampány kapcsán a miniszterelnök megjegyezte, a választás tétje egyrészt, hogy visszajöhet-e a bukott múlt, a szomszédunkban zajló háború miatt pedig Magyarország békéje és biztonsága is kockán forog. A korábbi négyéves ciklusokat értékelve megjegyezte: „A Jóisten úgy szerkesztette meg a magyar politikát, hogy amikor könnyű évek jönnek, akkor a baloldal van kormányon, amikor nehezek, akkor pedig mi.”
Mint mondta, 2010 óta folyamatosan érkeztek a csapások, 2014-ben a migránsválság, amikor a németek „egyfolytában humanitárius gesztusokat akartak gyakorolni a mi rovásunkra. Ezért baráti tűzként hátulról néha belénk lőttek, miközben mi az ő érdekükben is védjük Európa déli határait.”
Orbán szerint a legnehezebb ciklusa a 2018-22-es időszak volt, mert például a pandémia idején nem lehetett tudni, milyen típusú fenyegetéssel álltunk szemben. Megjegyezte: „Elveszítettünk 40 ezer életet, nagyon sok ember egészségét rángatta meg a vírus, de egyetlen olyan pillanata sem volt a pandémiának, amikor ne tartottuk volna ellenőrzésünk alatt az eseményeket. A kórházaink mindig működtek, gyógyszer mindig volt, vakcina a kifejlesztésétől kezdve minden pillanatban rendelkezésre állt.”
A miniszterelnök elmondta, már a járvány idején keresni kezdte, mit lehet ebből a helyzetből kihozni, hiszen „a rosszban mindig van valami jó, így ebben is kell, hogy legyen”. Arra jutott, hogy a kanyarban kell előznünk, így a beruházások felpörgetésével válaszoltak a szociális válságot is okozó pandémiára.
A háborúval kapcsolatban a riporter megjegyezte, Magyarországon a baloldal folyamatosan nyomás alatt tartja a kormányt, azt követelve, hogy aktívan lépjünk be a háborúba, sőt a NATO-ban és az EU-ban is vannak olyan országok, amelyek ezt sürgetik. Kérdés, miként lehet ilyen körülmények között érvényesíteni a magyar érdekeket? Orbán hangsúlyozta, mindig is a NATO-t tartotta az ország szempontjából a legfontosabb nemzetközi szervezetnek, amelynek csatlakozási dokumentumát ő írta alá. Az Ukrajnában zajló háború kapcsán a NATO a magyar kormány álláspontját tette magáévá, miszerint „ebben a katonai konfliktusban: nem küld katonát, nem küld fegyvert”. Felhívta a figyelmet, „ha a baloldal nyerne a vasárnapi választáson, akkor azonnal megkezdődnének a fegyverszállítások Ukrajnába. Magyarország területén átengednék az összes halált okozó fegyvert, sőt Magyarország is az éppen nem használt, de harci értékkel rendelkező fegyvereit rögtön Ukrajna rendelkezésére bocsátaná.” Szerinte a baloldal a békére nézve komoly kockázatot jelent, míg a Fidesz garanciát.
Arra a felvetésre, hogy Márki-Zay Péter Facebook-on közzétett levele szerint választási győzelme után a Fidesz vissza fog vonni számos támogatási formát, Orbán, Márki-Zay nevének említése nélkül azt javasolta az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének, jobban tenné, ha Gyurcsány Ferenccel beszélne, mert ők szoktak megszorításokat bevezetni. „Ha a baloldal nyerne vasárnap, akkor lenne megszorítás, ha pedig a jobboldal nyer, akkor nem lesz megszorítás” – szögezte le. Kritikával illette az Európai Unió déli államainak gyakorlatát, akik nem csak, hogy nem ragadták meg velünk ellentétben a lehetőséget, hogy átalakítsák gazdaságuk szerkezetét, de továbbra is pénznyelő automataként működnek. „Mindig többet költenek, mint amennyit megtermelnek. Ez folyamatosan hiányt eredményez, amit pótolni kell. Hitelből fedezik a veszteségeiket, eladósodtak. Már az ukrajnai háború előtt is riasztó mértéket ért el a déli uniós tagállamok államadóssága.”
Hangsúlyozta, az energiapolitikára is tekintettel újra kell szerkeszteni az egész európai gazdaságot, ebben a helyzetben Magyarország áll a legjobban, mert közepes méretű országként gyorsan tud reformokat végrehajtani, nincs koalíciós kormány, ami lelassítaná a folyamatokat.
Sérelmezte, hogy Magyarországot Európában oroszbarátsággal vádolják, holott Németország szerinte sokkal szorosabb viszonyt épített ki Moszkvával. „A Magyarországgal szembeni támadások indokolatlanok, politikai célzatúak, és valójában azt akarják elérni, hogy a közép-európai együttműködésben részt vevő államok gyors fejlődése ne jelentsen kihívást Európa nyugati fele számára.”
A népszavazással kapcsolatban felvetett genderkérdés illusztrálására, Vuk, a kisróka esetét hozta fel: kedves kis állat, de hát csak ott sündörög. „Ennek a genderőrületnek az a természete, hogy először nem lehet a képviselőit komolyan venni.” Ám szerinte nem múló divatról van szó, megszervezett erők dolgoznak azon, hogy népszerűsítsék, a Soros-féle szervezetek is köztük vannak. „És akkor kiderül, hogy Vuk ugyan aranyos, de megnő, és amikor megnő, bizony megeszi a tyúkot.”
Az interjú készítői felvetették, a baloldal azon dolgozott, ne jöhessen uniós pénz Magyarországra, miként sikerült mégis elintézni, hogy kapjunk támogatást? Orbán azt válaszolta, első kérésére a menekültügy kapcsán 300 millió eurót bocsátott rendelkezésünkre az Európai Bizottság. Ugyanakkor folyamatosan kéri a Bizottságot, a források szabadabb és rugalmasabb felhasználását tegye lehetővé, hogy a háború következményeit jobban tudják kezelni.
Az EBESZ választási megfigyelők érkezése ügyében a miniszterelnök megjegyezte, az EBESZ korábban békeeszköz volt, mostanra viszont „a választási megfigyelés sem a megfigyelésről, hanem a vádaskodásról szól immár: a nekik nem tetsző, de nyerésre álló politikai erőket hogyan lehet már jó előre megvádolni.”
Arra a kérdésre, hogy személyesen hogy viseli a kampányt, a miniszterelnök elmondta, a pandémia alatt 14-16 órákat dolgozott, de ez szerencsére nem kezdte ki az egészségét. A kampányt az orvosságok közé sorolja, „mert az emberekkel lehet végre személyesen találkozni, beszélgetni, kiderül, hogy bíznak bennünk.” Szerinte a választás még nem lefutott, „itt még bármi megtörténhet.”
