Magyarországot, a magyar kormányt, a magyar miniszterelnököt egyértelmű tisztelet, nagyrabecsülés és támogatás övezi a Fehér Házban – jelentette ki szeptember közepén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki ezúttal sem fukarkodott a nagy szavakkal. A politikus szerint Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolata „még sosem volt ilyen jó”, és mivel Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump őszintén, világosan beszél víziójáról, a politikai korrektség, a képmutatás pedig egyikükre sem jellemző, ez megteremti a kiváló együttműködés lehetőségét. Ám ha górcső alá vesszük az elmúlt évek történéseit, azért korántsem voltak olyanok ezek a kapcsolatok, ahogy azt a magyar külügyér felvázolta.
A négy évvel ezelőtti kampány során Orbán Viktor az első politikusok között volt, aki kifejezte, hogy Trumpot látná a legszívesebben az Egyesült Államok élén. Számítása bejött, így sokan azt gondolták, hogy ezzel Orbán egy fontos külpolitikai szövetségest szerzett magának. Csakhogy a mindennapi politikai ügyek gyorsan felülírták a körvonalazódó barátságot. Az első probléma, amely felmerült, hazánk energia-diverzifikációjával állt kapcsolatban. Trump azt akarta elérni, hogy az oroszok helyett azoktól az amerikai cégektől vásároljunk gázt, amelyek Románia fekete-tengeri gázmezőin termelik ki az energiahordozót. Ráadásul azt is szorgalmazta, hogy Magyarország ne támogassa a Török Áramlat kiépítését, amely orosz gázt szállítana Európába. A magyar fél azonban végig kitartott a vezeték megépítése mellett, így az ígéretek szerint 2021-től évente közel 10 milliárd köbméter gáz érkezhet a Török Áramlaton keresztül Magyarországra.
Nem volt problémamentes a két ország katonai együttműködésének kérdése sem. Habár végül meg tudtak egyezni az úgynevezett Védelmi Együttműködési Megállapodásról (itt a vitás kérdés az volt, hogy az amerikai csapatok mozoghatnak-e magyar területen további külön magyar parlamenti felhatalmazás nélkül), a kecskeméti katonai repülőtér amerikai pénzből tervezett fejlesztése lekerült a napirendről.
Rengeteg nehézséget okozott a magyar–amerikai kapcsolatokban az is, hogy az ukrán oktatási törvény – amelynek értelmében a nemzetiségi iskoláknak az ötödik osztálytól fokozatosan át kell térnie több tanórában az ukrán nyelv oktatására – elfogadása után a magyar kormány úgy döntött, mindaddig blokkolja Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz, amíg nem változtatnak a jogszabályon. Időközben Kijev többször is jelezte, hogy a Magyarországgal való kompromisszum kedvéért nem fog módosítani a törvényen, de Budapest is kiáll elhatározása mellett. Ukrajna külpolitikai szövetségeseként Amerika számára ez mostanra megoldhatatlan helyzetet eredményezett, amelyen Trumpnak sem sikerült változtatnia.
Végül pedig nem mehetünk el a negyedik fontos kérdés, a Közép-Európai Egyetem (CEU) ügye mellett sem. Emlékeztetőül: a 2017-ben elfogadott, a köznyelvben csak lex CEU-ként elhíresült törvény értelmében az amerikai székhelyű CEU csak úgy maradhatna Budapesten, ha az Egyesült Államokban is kampuszt nyit, és államközi megegyezés születik az itteni tevékenységéről. Habár ezt a lépést keményen kritizálta az amerikai kormány, végül nem sikerült megoldást találni. Ugyan az egyetem teljesítette a feltételeket, a magyar kormány mégsem írta alá a működést garantáló nemzetközi megállapodást, ezért az intézmény vezetése úgy döntött, hogy 2019. január 1-jétől nem indíthatnak új évfolyamot Budapesten, az amerikai akkreditációjú képzéseiket pedig Bécsbe költöztetik.
Mindennek eredményeként éppen Trump Magyarországgal kapcsolatos fiaskói vezettek odáig, hogy ma valóban jobbak Budapest és Washington kapcsolatai, mint korábban. Ugyan a magyar fél Trump iránti rokonszenve egyoldalú maradt, az amerikai elnök kudarcai elsimították az ellentéteket. Így a magyar kormány – ugyanúgy, mint négy éve – most is Trumpnak szorít a választásokon.
A Donald Trump vezette amerikai adminisztráció elmúlt négy évét értékelő cikksorozatunk korábbi írásait elolvashatja ITT, ITT, ITT, ITT!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/44. számában jelent meg október 30-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/44. számban? Itt megnézheti!