Elhibázott oktatáspolitika, alacsony tanári fizetések, kevés egyetemista; alulfinanszírozott egészségügy, elégtelen alapellátó rendszer, elkerülhető korai halál. Ezekkel jellemzi az Európai Bizottság (EB) az itthon is sokat kritizált két ágazatot. A szervezet június elején megjelent ajánlásában szó esik még a magas korrupcióról, a személyre szóló jogszabályokról, s mindennek eredményeként a verseny hiányáról, valamint az alacsony innovációról és hatékonyságról.
Az Európai Bizottság ajánlásban mondott véleményt az uniós országok, köztük hazánk 2019. évi nemzeti reformprogramjáról, s egyben Magyarország 2019. évi konvergenciaprogramjáról is.
A jelentés felhívja a figyelmet, hiába szólították fel hazánkat tavaly nyáron, hogy tegyen intézkedéseket a 2018-as államháztartási kiadások kordában tartására, erre nem került sor. Ugyanígy figyelmen kívül hagyta a kormány az Európai Unió Tanácsának tavaly decemberi, ugyanezen témában 2019-re kiadott figyelmeztetését. A mostani jelentés ugyanezen kötelezettség betartására szólítja fel a kormányt, immár 2020 vonatkozásában.
Az ajánlás tételesen is elemzi a magyar kormány tevékenységét, amelyek közül a legfontosabbakat az alábbiakban foglaljuk össze.
Foglalkoztatás
Jelentősen javult ugyan a foglalkoztatás Magyarországon, a javulás azonban nem minden társadalmi csoportot érintett egyenlő mértékben. A képzettségbeli, illetve a nők és a férfiak közötti foglalkoztatási és bérkülönbségek továbbra is nagyobbak az uniós átlagnál. A nemek közötti foglalkoztatási különbség részben abból fakad, hogy a bölcsődei, óvodai ellátás szűkös.
A fogyatékkal élők és a romák foglalkoztatása nem igazán sikeres
Ugyanakkor a csökkenő mértékű, de még mindig jelentős közfoglalkoztatási program nem kellő hatékonysággal tereli vissza az embereket a munkaerőpiacra. Az álláskeresési járadékok időtartama az EU-ban nálunk a legrövidebb, legfeljebb három hónap, ennyi idő alatt alig lehet elhelyezkedni. Az álláskeresési és képzési támogatások pedig nem elég hatékonyak. A jelentés ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a digitális készségek fejlesztése hozzájárulhat a foglalkoztathatóság javításához.
Szegénység, lakhatás
Kétségtelen eredmény, hogy a szegénység vagy a kirekesztődés kockázatának kitettek aránya csökken. A munkához, családhoz kötött támogatási rendszer azonban nem kellőképpen célozza a szegényeket. Örvendetes, hogy a lakásvásárlási támogatások bővültek, de a szociális lakások kínálata terén nem történt javulás.
„Sokkal több segélyt kapnak a gazdagok" | Magyar HangOktatás
Az oktatási eredmények elmaradnak az uniós átlagtól, és jelentős területi egyenlőtlenségeket mutatnak. A korai iskolaelhagyás magasabb, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya alacsonyabb az uniós átlagnál, ráadásul az oktatási rendszer akadályozza a társadalmi mobilitást. A gyermekeknek túlságosan korán el kell dönteni, hogy melyik iskolatípust választják, ami alapjaiban határozza meg további életútjukat.
A hátrányos helyzetű gyermekek jellemzően olyan szakközépiskolákba kerülnek, ahol alacsonyabb az alapkészségek szintje, magasabb a lemorzsolódás és rosszabbak a fizetési, valamint a karrierkilátások, így ők elvesznek a minőségi képzés számára.
„Szinte lasszóval sem lehet óvodapedagógust fogni" | Magyar HangA jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy általános a tanárhiány, s bár emelkedtek a pedagógusbérek, még mindig alatta vannak más felsőfokú végzettségű szakmák béreinek. A felsőoktatásban tanulók alacsony száma pedig alatta marad az irántuk mutatkozó igénynek. Problémát jelent az is, hogy a magyar felsőoktatási intézmények rendelkeznek a legkisebb pénzügyi önállósággal az unióban. További gondként említi a jelentés a lex CEU-t, ami aggályokat vetett fel a tudományos élet szabadsága kapcsán, illetve hogy elüldözték az országból a legmagasabban jegyzett magyar egyetemet.
Egészségügy
Hazánk egészségügyi eredményei rosszabbak, mint a legtöbb uniós tagállamban. Ez egyrészt az egészségtelen életmódnak, másrészt a rossz hatékonyságú egészségügyi ellátásnak köszönhető. A dohányzás, az alkoholizmus és az elhízás aránya hazánkban a legmagasabb a tagországok között. A rossz levegőminőség miatti halálozás tekintetében is hasonló helyzetben vagyunk.
Kiemeli a jelentés, hogy az alapellátás, valamint a szűrőrendszer hiányosságai miatt sokan halnak meg, pedig a haláluk elkerülhető lenne. Az egészségügyre fordított állami kiadások az uniós átlag alatt vannak, a minőségi ellátást pedig sok esetben csak fizetett formában érik el azok, akik ezt megtehetik. A magyar egészségügyi rendszer továbbra is erősen kórházközpontú, hiányosságok vannak az alapellátás és különösen a krónikus betegségek korai észlelése és megelőzése terén. A szegényebb területeken az egészségügyi dolgozók jelentős mértékű hiánya akadályozza az ellátáshoz való hozzáférést.
Innováció, kutatás-fejlesztés
Magyarország szerény innovációs teljesítményét a kutatási és innovációs kapacitások növelése javíthatja, amelynek révén a termelés hatékonysága is emelkedhet. Jól mutatja a hiányosságokat, hogy alacsony a szabadalmak, védjegyek, valamint az innovatív vállalkozások száma. De erre utal az is, hogy a kis- és középvállalkozásoknál nagyon alacsony szintű az innováció, s ezért alig-alig jelennek meg a nemzetközi piacokon.
Ugyancsak gondot jelent, hogy a magánszektor kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenysége néhány nagy, főleg külföldi tulajdonú vállalatra koncentrálódik, és nagyvonalú kormányzati támogatásban részesül. Az állami szektor K+F kiadásai jelentősen az uniós átlag alatt vannak, ráadásul felhasználásuk rossz hatékonyságú, ezért minősége is gyenge. A Magyar Tudományos Akadémia intézményhálózatának leválasztására utalva a jelentés kiemeli: „A közelmúltbeli szakpolitikai intézkedések, amelyek célja a finanszírozás csökkentése és a tudományos-kutatási fórumok függetlenségének korlátozása, bizonytalanságot teremtenek a tudományos és kutatási fórumok körében, ami a legtehetségesebb kutatók elvándorlásához, a kutatás minőségének tartós csökkenéséhez vezethet.”
Korrupció
Az elmúlt években Magyarországon fokozódott a korrupció kockázata, miután nem megfelelő annak felderítése és büntetése. Gazdasági hátrányt jelent, hogy a korrupciós kockázatok miatt torz a források elosztása, s így nem a leghatékonyabb vállalatok jutnak támogatáshoz.
Az ajánlás elismeri az alacsonyabb szintű korrupcióval szembeni eredményes fellépést, de hiányolja, hogy ugyanezt megtegyék a magyar hatóságok a magas beosztású tisztviselőkkel vagy azok közvetlen körével szemben is. Ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy jogorvoslati lehetőség híján kérdésessé válik az elszámoltathatóság, illetve az ezzel kapcsolatos döntések megtámadhatósága. De a korrupció felderítését az is akadályozza, hogy az információhoz való hozzáférést kiugróan magas díjakkal korlátozzák az érintett szervezetek.
Igazságszolgáltatás
Tovább gyengült a fékek és ellensúlyok rendszere a rendes bíróságoknál, ami aggodalomra ad okot az igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán. Az Országos Bírói Tanács egyre nehezebben képes ellensúlyozni az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatásköreit. A jelenés ugyanakkor rögzíti, hogy törvényjavaslatot nyújtottak be a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépésének elhalasztásáról.
Közbeszerzés
Az elmúlt években javult ugyan a közbeszerzési rendszer, de a versenyt továbbra is több tényező akadályozza. Ilyen például a korlátozottan nyilvános eljárások alkalmazása és a pályáztatás során rendszeresen előforduló szabálytalanságok. Ez utóbbiak különösen a nem megfelelő kiválasztási és odaítélési szempontokhoz, valamint az ajánlattevőkkel szembeni egyenlőtlen bánásmódhoz kapcsolódnak. Bár néhány mutató javulást mutat, de továbbra is magas az egyetlen ajánlattevővel induló eljárások száma. Az e-közbeszerzés szélesebb körű alkalmazása tovább növelhetné a hatékonyságot és az átláthatóságot.
Verseny, szabályozás
Korlátozza a versenyt és a hatékony vállalkozások kiemelkedését, hogy bizonyos területeken az állam is szerepet vállal a piacon. Ugyanezt eredményezi, hogy egyes területeken állami vállalatok, vagy kifejezetten az adott célra létrehozott vállalkozások számára juttatnak megbízásokat. Az egyes személyre szabott jogszabályok és intézkedések, valamint a versenyellenőrzés alóli eseti mentességek szintén akadályozzák a piac működését, és hátráltatják a beruházásokat. Sok esetben kiszámíthatatlan a jogi szabályozás, különösen igaz ez a kiskereskedelemben, ahol például külön engedélyekhez kötik a kereskedelmi egységek létesítését, vagy az egységek tevékenységének módosítását. Az egyes ágazatokban bevezetett megszorító intézkedések pedig kifejezetten korlátozzák az innovációt és a hatékonyságot.
