Egyre több a külföldi albérlő Budapesten

Egy átlagos lakás bérleti díja Magyarországon 80 ezer forint, Budapesten 120 ezer forint – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lapunk által megismert lakbérfelmérése adataiból. A bérlők 15 százaléka családi ok, főként válás miatt kényszerül albérletbe, de nagyon sok köztük az egykori devizahiteles is. Aki ismerőstől bérel, akár havi 38 ezret spórolhat.

Az összes bérelt lakás 39 százaléka Budapesten, további 30 százaléka megyeszékhelyeken van. Főként a kisebb méretűeket adják bérbe, átlagos nagyságuk 56 négyzetméter, ami alig kétharmada a lakott lakásokra jellemző országos átlagnak. A KSH lakbérfelmérésének adatfelvétele 2018 novemberében zajlott több mint 500 településen, mintegy 15 ezer címet tartalmazó mintán.

A megkérdezettek 28 százaléka munkavállalás miatt lakik bérlakásban, vagyis a magasabb fizetés reményében elköltözik lakóhelyéről. A munkahely miatt lakást bérlők aránya az átlagosnál jóval magasabb Budapesten (37 százalék) és a Nyugat-Dunántúlon (35 százalék), átlagos a Közép- és a Dél-Dunántúlon, valamint átlag alatti a többi régióban. A megkérdezettek 15 százaléka ugyanakkor családi okok, például válás miatt kényszerül albérletbe. Többen jelezték, hogy devizahitelre vásárolt ingatlanuk elvesztése után lettek bérlők, mások a régi szolgálati lakásukban – bér fizetése ellenében – lakhatnak tovább.

A kisebb településeken a bérelt lakások egyharmadában él gyermek, ami a KSH szerint azzal függ össze, hogy a falvakban a szociálislakás-ellátás önkormányzatiak hiányában elérhetetlen.

Minden tizedik bérelt lakásban külföldi állampolgárok tartózkodnak. Arányuk kiemelkedően magas Budapesten, ott eléri a 20 százalékot, míg a megyeszékhelyeken csak 6 százalékra becsülhető. A külföldiek 40 százaléka tanulmányok, egyharmaduk pedig munka miatt él a hazai bérlakásokban.

A bérleti viszony létrejöttében fontos a személyes kapcsolat. A bérlők közel fele rokonok, ismerősök révén került kapcsolatba a tulajdonossal, és csupán 41 százalékuk internetes hirdetésen vagy közösségi oldalon keresztül. A megkérdezettek csupán 13 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem kötött bérleti szerződést, ők általában ismerősei a lakás tulajdonosának. A lakások többségét részben vagy teljesen bebútorozva adták ki (64 százalék).

A lakbérfelmérés során a bérlők 11 százaléka jelezte, hogy valamilyen okból a piacinál kedvezőbb lakbért fizet, jellemzően azért, mert baráti, rokoni viszonyban áll a tulajdonossal, vagy azért, mert már hosszú évek óta fennáll a bérleti viszony. 2018 októberében egy magánszemélytől bérelt lakás átlagosan havi 80 ezer forintba került. Akik kedvezményt kaptak, átlagosan 58 ezer forintot fizettek, akik pedig piaci alapon jutottak lakáshoz, 83 ezres bérleti díjjal számolhattak.

Nem mindegy, hogy ismerőstől bérelünk, vagy hirdetés útján: az ingatlanportálokon keresztül létrejött bérletek havi díja országos átlagban 106 ezer forint volt, az ismeretségi körben kiadottaké viszont ennek mindössze 60 százaléka (68 ezer forint). Az adatok megdöbbentők: a személyes kapcsolatok révén vagy más, nem piaci csatornákon keresztül létrejött lakásbérletek átlagosan 38 ezer forinttal voltak olcsóbbak azoknál, amelyek az ingatlanportálok igénybevételével létesültek. Az átlagosnál kisebb e tekintetben a különbség a pesti belső kerületekben és a megyeszékhelyeken, itt személyes kapcsolat révén csak mintegy 8-9 ezer forintos árkedvezmény volt realizálható. A budai hegyvidéki kerületekben és a pesti belső kerületekben adták ki a tulajdonosok a legnagyobb arányban ingatlanportálokon keresztül lakásukat.

Az összes lakbér 30 százaléka haladta meg a havi 90 ezer forintot. A megyeszékhelyeken 69 ezer, a kisebb városokban 50, a falvakban 42 ezer forint volt az átlagos albérleti díj. A fővárosban havi 115 ezer forint az átlag. A legtöbbet annak kell fizetnie, aki a budai hegyvidéki kerületekben bérel lakást, átlagosan 146 ezer forintot. A pesti belső kerületekben a kisebb lakásméretek miatt a fajlagos lakbér meghaladja a budaiakét.

Vidéken a nyugat-dunántúli megyeszékhelyeken a legdrágább az albérlet, az 1600 forintos négyzetméterenkénti lakbér ugyanakkor alig haladja meg az országos átlagot, és csak közelíti a budapesti külső kerületek lakbéreit. A régióra jellemző szintnél magasabb bérleti díjakat mértek a nagyobb egyetemi városokban: Debrecenben 1460, Győrben 1675, Miskolcon 1115, Pécsen 1665, Szegeden pedig 1376 forint volt az egy négyzetméterre jutó lakbér.

A már létrejött bérletek díja általában nem követi a piaci árak alakulását, vagyis érdemes minél tovább bérelni ugyanazt a lakást. Ha valaki 2015-ben vett bérbe egy ingatlant, és azóta is ott élt, az 2018-ban mintegy 40 százalékkal kevesebbet fizetett, mint az, aki 2018-ban költözött be. A 2017-ben kötött bérleti megállapodások alig 7 százalékában nőtt egy év után a lakbér, míg a 2016-ban létrejött bérletek közül is csak minden ötödikben volt az eltelt két év alatt lakbéremelés. Budapesten egyébként a beköltözés évétől függően évről évre 11–13 százalékkal magasabb a fajlagos lakbér.

Az elemzés szerint a helyi lakás árszint 10 százalékos növekedése mintegy 4 százalékkal emeli a lakbért. Aki a felmérést megelőző egy évben vásárolt lakást, átlagosan 8 százalék körüli hozamot realizálhatott egy év alatt. A hozamot csökkentik a tulajdonost terhelő költségek, az állagmegóvás, az átmeneti megüresedések, így reálisan 5–7 százalék körüli megtérüléssel lehet számolni.