Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Megálmodója szerint nem nagyon akarják újjáépíteni a „sámándobot” Karcagon

Szerző: | 2020. január 23., 06:40 | Belföld

A „Sámándob” Milánóban (Fotó: Shutterstock)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Lassan öt éve tart a magyar kulturális élet arányaiban talán leghatékonyabb pénznyelője, a sámándobként elhíresült épület kálváriája. A 2015-ös milánói világkiállítás – eredetileg Életkert nevű – magyar pavilonját a tervek szerint Karcagon építenék újra, ám az elmúlt évek sorozatos csúszásai után az épület kivitelezésére kiírt közbeszerzési pályázat eredményhirdetését december végén immár másodszor halasztották el. Mindeközben a pavilon megálmodója, a képzőművész-rendező Sárkány Sándor tavaly feljelentést tett az Életkert ügyében egyebek mellett hűtlen kezelés, költségvetési csalás és közokirat-hamisítás gyanúja miatt. A tervező a Magyar Hangnak elárulta, a mai napig nem fizették ki teljesen, sőt folyamatosan fenyegetéseket kap, amiért igyekszik nyilvánosságra hozni az épület körüli visszaéléseket. 

HIRDETÉS - AIP

A pavilon története szorosan összefonódik Szőcs Géza korábbi kormánybiztos, ma miniszterelnöki tanácsadó nevével. Az egykori kiváló költő volt az, aki a 2014-es pályázaton A Malom elnevezésű győztes terv helyett a második, akkor még Alakor címen futó projektet kiválasztotta a milánói expóra. Döntését a szakma nehezen vette tudomásul, a Budapesti Műszaki Egyetem építészettanárai nyílt állásfoglalásukban „giccsbe hajló építészeti paródiának” nevezték a terveken szereplő épületet, amely a tiltakozások ellenére mégis felépült. A fél éven át tartó világkiállítás 2015. október 31-én zárta kapuit, Szőcs Géza akkori tájékoztatása szerint a leglátogatottabb nemzeti építmények között szereplő magyar pavilon hatalmas sikert aratott. 

Az épület az eredetileg tervezett 500 millió forint helyett 2,3 milliárdból készült el, a programokra további csaknem 3 milliárd forintot fordított az állam. Szőcs Géza összesen 5-6 milliárdra becsülte a költségeket az expó idején, az átláthatatlanságba burkolózó projekt azonban ennél lényegesen többe kerülhetett. A pavilon utóéletét is beleszámítva a költségvetés a 10 milliárd forinthoz közelít. 

Tovább növelte a siker értékét, hogy az expó olasz szervezői 2016 januárjában levélben kérték a magyar felet, hagyja Milánóban az Életkertet, hogy az a világkiállítás területén felépülő Olasz Technológiai Intézet része lehessen. Megállapodás nem született az ügyben, a kormány pedig 2016 augusztusában az épület hazaszállításáról határozott. A célállomást is kijelölték: Karcagra került a pavilon, amely a magyarság sztyeppei lovas hagyományait mutatja majd be, a munkálatokra összesen 2 milliárd forintot különítettek el. Három és fél év telt el a kormányhatározat óta, az épületnek azonban még nyoma sincs a városban. 

Eredetileg nem Karcag volt a befutó. Először Szombathely jelentkezett a pavilonért, ahol már az expó előtt, 2014-ben letették az épület alapkövét. Később Balatonfüred is beszállt a versenybe, a város színházként és konferencia-központként működtette volna a létesítményt, amelynek felépítésére egy Balaton-parti telket biztosított volna az önkormányzat. Végül azonban a „Nagykunság fővárosa” kapta meg a sámándobot. Érdekesség, hogy bár a hivatalos határozat később született meg, Szőcs Géza már 2015 októberének elején tájékoztatta a döntésről Karcag és Balatonfüred polgármesterét is. Az akkori kormánybiztos nagylelkűségét jelzi, hogy utóbbinak felajánlotta az expó mexikói pavilonját, amely „kb. két és félszer nagyobb a magyar pavilonnál”. 

Hiába találták meg a helyszínt, és állt rendelkezésre a pénz, a beruházás nem indult el. A pavilon üzemeltetésével megbízott cég ennek ellenére rendíthetetlenül növelte a költségeket. Az épületet eredetileg a – Dialóg Filmstúdió Vállalat jogörököseként működő – 100 százalékos állami tulajdonban lévő, Szőcs Géza vezette Carpathia Kft.-re bízta az állam. Néhány hónappal az expó után a vállalkozás hirtelen megújult és szintet lépett, 2016 januárjától Kárpát-Alpok Zrt. néven folytatta tevékenységét. Ami anyagi szempontból nem bizonyult sikeresnek, hiszen 2013 óta több 3 milliárd forintos veszteséget termelt, az államnak folyamatos tőkeinjekciókkal kellett életben tartania Szőcs Géza álmát. 

Ez sikerült is, a 2018 januárjában (2017. december 20-ai hatállyal) Valor Hungariae-ra keresztelt céget megbízták az Ablak Magyarországra program levezénylésével. Saját meghatározásuk szerint ezzel a zrt. a magyar ötletek, innovációk, találmányok felkarolását, fejlesztését és külföldi terjesztését tűzte zászlajára. A programra több százmilliót adott az állam, a hatékonyságról ugyanakkor sokat elmond, hogy – Hadházy Ákos országgyűlési képviselő tavaly novemberi tájékoztatása szerint – a lengyelországi Szczecinben nyitott „Magyar Ablak” irodát, miután 35 ezer euróból (11,3 millió forint) felújították, bő egy év működés után 2019 júliusában be is zárták. 

Sárkány Sándor Életkert-koncepcióját Ertsey Attila építész valósította meg papíron, ám a szakember tervező kollégáival együtt már az expó nyitása előtt, 2015 áprilisában elhatárolódott az épülettől. A főtervező hosszú idő után 2017 októberében szólalt meg a pavilon ügyében. A Hír Tv műsorában úgy fogalmazott, az épület „drágán épült gagyi, ami nem jó másra, mint a milliárdos lopás legalizálására”. 

– A pavilon a magyarországi korrupció és pénzmosás szimbóluma lett Milánóban – fogalmazott lapunknak Sárkány. – A szervezők, mindenki pontosan tisztában volt vele, hogy mire használják az épületet, és hová folyik el a rengeteg pénz. A világkiállítás megnyitója előtt botrány is lett az ügyből, a hatóság márciusban már az épület visszabontását kezdeményezte, mert másfél hónapig egy kapavágás nem történt. Végül jelentős csúszásokkal sikerült megépíteni a pavilont, de a kétmilliárdos beruházás esetében volt olyan, hogy szó szerint kézzel túrtuk a földet, mert nem voltak megfelelő szerszámaink, három nappal az átadás előtt még nem volt befedve a pavilon, és kidobott OSB-lapokkal borítottuk be az épületet. 

Az eredeti kiírás szerint olyan épületet kellett felhúzni, amely elbontható, és darabjaiból itthon újra felépíthető. Ehhez képest a magyar pavilont bontották el utoljára Milánóban, ott állt egymagában két évig téliesítés nélkül, beázott, szétfagyott, a hűtlen kezelés tipikus esete – mondta el Sárkány Sándor. A Kárpátok-Alpok Kft. 2017 áprilisában több mint 300 millió forintos szerződést kötött a KÉSZ Zrt.-vel az épület bontására, a terület rekultivációjára és a pavilon Karcagra szállítására. A pavilon tervezője ezzel kapcsolatban elárulta, Karcag vállalta, hogy fedett helyen tárolja az acélszerkezetet, amely azonban azóta a szabadban rohad. – Ezt a szerkezetet így nem lehet visszaépíteni, a megfelelő kezelése azonban közel annyiba kerülne, mint újra legyártani az egészet. Ezért is van olyan érzésem, hogy nem nagyon szeretnék újraépíteni a pavilont. 

Karcag városa Varga Mihály akkori nemzetgazdasági miniszter, ma pénzügyminiszter, illetve Fazekas Sándor korábbi földművelési miniszter „ajánlására” kapta meg az épületet, véli Sárkány Sándor, s hiába küzdöttek ellene, „Szőcs Géza nem mehetett szembe a két miniszterrel”. A tervező tavaly szeptemberben tett feljelentést a pavilon körüli ügyek kapcsán a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nyomozó Ügyészségen mások mellett Varga Mihály, Fazekas Sándor, Szőcs Géza és Dobos László karcagi polgármester ellen. 

Sárkány Sándor ugyanakkor arról is tájékoztatott, hogy a magyar hatóságok nem nyomoznak az ügyben, ő azonban a folyamatos fenyegetések ellenére sem tágít, Olaszországban tesz jogi lépéseket a pavilonnal kapcsolatos visszaélések miatt. 

Megkerestük Karcag városát, hogy megtudjuk, miért csúszik az Életkert építése, de többszöri érdeklődésünkre sem reagáltak. Az MNV Zrt. ugyancsak a hallgatást választotta, a Valor Hungariae ellenben válaszolt. Levelükben a cég folyamatos változásait sorolják, és hangsúlyozzák, mivel a jogelődök tevékenységéről csak a dokumentációból tájékozódhatnak, a pavilont pedig a kormány Karcag városára bízta, érdemben nem tudnak válaszolni a kérdésekre.

HIRDETÉS - AIP

Címkék: magyar pavilon, MNV, sámándob, Sárkány Sándor, Szőcs Géza, világkiállítás


HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANGRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Ferber Katalin

Fotó: Az élet, meg minden

Árnyék podcast – Öngól

Pin It on Pinterest