Alig volt köze az oktatásirányításnak a digitális munkarend megszervezéséhez, ezt elsősorban a pedagógusok bonyolították saját kútfőből. Erre jutott felmérésében a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), ami szerint az oktatási dolgozók egyértelműen saját pénzből is végezték mindezt.
A PDSZ úgy látja, nem lehet digitális oktatási innovációról beszélni, sokkal inkább karanténoktatásról, ami irányítás és tervezés híján magától zajlott le. „A pedagógusok fokozott stresszről, az oktatás lebonyolításával kapcsolatban saját zsebből fizetendő költségekről, egészségkárosodásról számolnak be, és jól kirajzolódik az is, hogy az oktatásirányítás intézményei egyszerűen képtelenek voltak konkrét segítséggel – vagy akár eszközökkel – hozzájárulni a távoktatás hatékony lebonyolításához” – írta közleményében a szakszervezet.
Mindez egy ezer főt megszólaltató kérdőívből derült ki, a demográfiai összetétel pedig jól mutatta a pedagógustársadalom elnőiesedését és elöregedését is. A kitöltők között a 40 év alattiak aránya ugyanis csupán 13, míg a 30 alattiaké 2,8 százalék volt.
A válaszadók 78,1 százaléka azt mondta, a digitális munkarend bevezetésével többet kellett dolgoznia, mint egyébként. A válaszadók több mint fele emellett jelezte, hogy a távmunka során a rezsiköltségek is növekedtek. Azt 38,7 százalék mondta, hogy jellemző volt nála egészségromlás, 11,9 százalék pedig egyértelműen a digitális munkarendnek tulajdonította ezt.
A munkatársaknak emellett közel fele, 42,9 százaléka saját pénzből volt kénytelen beruházni annak érdekében, hogy el tudja végezni a megnövekedett-megváltozott feladatait. Webkamerát, fej- és fülhallgatót és egyéb perifériákat 68,2 százalék kellett vegyen, míg internetelőfizetést 37,1, telefonelőfizetést pedig 14,7 százalék.
